Corneát 1994-ben is megfigyelték. A rendszerváltást követő években, egészen 1994-ig megfigyelés alatt tartotta a Securitate Doina Cornea kolozsvári ellenállót, Románia egyik legismertebb kommunistaellenes harcosát – derül ki a 80 éves nyugalmazott pedagógus által a napokban megjelentetett önéletrajzi vallomásaiból. A rendszerellenes kiállása miatt a Ceausescu-rezsim által éveken keresztül házi őrizetben tartott Cornea naplójegyzeteiben feltárja: a Securitate utódja, az SRI ügynökei még a kilencvenes évek közepén is ott posztoltak a háza előtt személygépkocsijukban, telefonját pedig folyamatosan lehallgatták. (R. Sz.)
A politikusok, egyházfők, művészek és írók után Romániában eljött az ideje az egykori sztársportolók átvilágításának. Noha rájuk nem terjed ki a kommunista titkosszolgálat, a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) közméltóságokat és magas rangú köztisztviselőket érintő kötelező átvilágítása, a bukaresti média akkreditált kutatók útján betekintést nyert a volt futballisták, teniszezők, atléták dossziéiba. Mint arról már beszámoltunk, először Gheorghe Popescuról, a román labdarúgó-válogatott, valamint a PSV Eindhoven, a Barcelona és a Galatasaray egykori kiváló hátvédjéről kerültek elő az archívumból dokumentumok, miszerint 1986 és 1989 között tinédzserként craiovai csapattársairól írt jelentéseket. A Kárpátok Maradonája, Gheorghe Hagi, volt csapattársa – aki szerint tartótisztje meghamisította kézírását, utóbb azonban elismerte, hogy írt jelentést – a feltárt dokumentumok szerint többnyire ártalmatlan információkat szolgáltatott csapattársairól (például hogy szeretik a zenét és a filmeket), edzőjéről pedig azt, hogy vulgáris beszédstílusa „kissé zavaró”. Játékostársairól és edzőiről jelentett a Securitaténak a bukaresti Dinamo és a román válogatott egykori támadója, Rodion Camataru is, akit 1983-ban, 23 évesen szerveztek be Doru fedőnéven. Több mint százoldalas dossziéja és az állambiztonsági szervek jellemzése szerint a labdarúgó értékes információkat szolgáltatott, amelyet a sporttól eltérő területeken is fel tudtak használni. Camataru különben a 108-szoros román válogatott Bölöni Lászlóról is írt jelentéseket a hírszerzésnek, amely a feltárt dokumentumok szerint 1972-ben Pista fedőnéven beszervezte a Marosvásárhelyi ASA és a Steaua egykori középpályását. Csakhogy kiderül az is: a jelenleg a Standard Liege-t irányító szakember semmilyen érdeklődést nem mutatott a besúgói tevékenység iránt, és mivel semmiről sem volt hajlandó beszélni a főleg magyarországi kapcsolatait firtató szekusoknak, megfigyelési doszsziét kapott.
A titkosszolgálatokkal ápolt viszony témájában megszólaló egykori román labdarúgók egyébként feltárták: a Securitaténak valamennyi klubcsapatnál voltak ügynökei, akik főleg külföldi vendégjátékok után kértek tőlük beszámolókat, a legtöbbször pedig akkor zaklatták őket, amikor egy élsportoló disszidált. Az 1989-ben az Egyesült Államokba szökött Nadia Comaneci, az 1976-os montreali olimpia sztárja mindvégig tisztában volt vele, hogy megfigyelik, bevallása szerint azonban nem kívánja feszegetni a múltat, és nem kíváncsi arra, kik jelentettek róla. Soha nem tekintene bele személyes dossziéjába Sőtér-Balázs Jolán kétszeres romániai magyar olimpiai bajnok magasugró sem, rettenetesen csalódna ugyanis, ha közeli ismerőséről, barátjáról derülne ki, hogy „köpött” róla. A Román Atlétikai Szövetséget 17 éven keresztül irányító szakember különben a ’89-es rendszerváltás után, Franciaországban futott össze a szakszövetségnél tevékenykedő szekus tiszttel, aki azonban akkorra már nevet változtatott, és a párizsi román nagykövetségen dolgozott.
