A szellemi verőlegény

Óriási hazugságokat sütött el egy reggeli tévéműsorban Magyar Bálint. Az SZDSZ parlamenti képviselője a családi erőszak új szabályairól nyilatkozott. Az Országgyűlés ugyanis a héten kijavította a törvénynek azokat a hibáit, amelyek miatt – a köztársasági elnök kezdeményezésére – az Alkotmánybíróság (AB) semmisnek nyilvánította a korábbi rendelkezéseket.
A műsorban elhangzott: a képviselők átfogalmazták a jogszabály két fontos elemét, a hozzátartozó és az erőszak kategóriáját. A tavaly decemberben az SZDSZ szorgalmazására megszavazott törvénynek ugyanis csupán az alaptézisei voltak elhibázottak. A védelemre szoruló hozzátartozók és az ellenük elkövetett erőszak meghatározása volt olyan tág, hogy nem lehetett velük mit kezdeni. Az önkényes jogértelmezés veszélye és lehetősége elbizonytalanította a hatóságokat. Most ezt korrigálták. A volt jegyes és a volt élettárs kimaradt a hozzátartozók közül. Az alkalmi ismerős sem kérheti a rendőrségtől és a bíróságtól, hogy távolítsa el, kötelezze távoltartásra az erőszakos tulajdonost. A jövőben vélhetően arra sem lesz mód, hogy megbüntessék, eltávolítsák a közös otthonból azt a személyt, aki – úgymond – mulasztással követte el a nemi erőszakot. A múlt év végén készült s az AB által utóbb megsemmisített tervezetben az erőszaknak ez a különös formája is szerepelt.
Magyar Bálint a televíziós műsorban szidta a szerinte konzervatív felfogású és kizárólag férfiakból álló Alkotmánybíróságot. Szidta a Fideszt is, mert vélekedése szerint a jobboldali párt nem tudja átérezni az ügy fontosságát. Megrótta a jogvédő szervezeteket is, mondván, érthetetlen, miért ragaszkodnak a precíz és alkalmazható szabályokhoz.
Szövegének vehemens előadása közben a szabad demokrata politikus háromszor is kijelentette: az AB azért semmisítette meg a családi erőszaktörvény egyes passzusait, mert a tulajdon védelmét fontosabbnak tartotta az emberi méltóságnál. Szavaiból kitetszett, a brutális családtag bármit elkövethet a hozzátartozói ellen, csupán mert ő a lakástulajdonos.
Ez természetesen nincs így. A köztársasági elnök az alkotmányos szempontok között, a felsorolás végén említette meg a tulajdon védelmét. Az Alkotmánybíróság azonban ezt a kérdéskört nem is vizsgálta. Állandó gyakorlata szerint ha valamely alkotmánysértés miatt semmisnek kell nyilvánítani az adott jogszabályt, a további okok elemzése nem szükséges. Magyarán: a szabály egyértelmű megfogalmazásának hiánya, vagyis a jogbiztonság sérelme elegendő volt a passzusok törléséhez. A tulajdonjog és az emberi méltóság viszonyát nem kellett elemezni.
Magyar Bálint nyilvánvalóan tudja, hogy amit fő érvként háromszor is elmondott, nem igaz. Az ő célja mindig is a rombolás, az ellenségeskedés volt. Attól kezdve, hogy Pető Ivánnal és másokkal egyetértésben Göncz Árpádot sikerült az államfői székbe juttatniuk, az SZDSZ-t pedig 1994-ben bevinniük a baloldali koalícióba, voltaképpen ők irányítják az országot. A társadalom gazdasági alapjait, erkölcsi értékrendjét, kohézióját meggyengítették. Az önkényt, a szellemi erőszakot állították működésük középpontjába. Lábjegyzetként tenném hozzá, hogy az AB a napokban megsemmisítette a Magyar Bálint kezdeményezésére elfogadott, korábban egyszer már megsemmisített felsőoktatási törvény több rendelkezését is. A volt szabadelvű kultuszminiszter, az oktatásügy egykori felelőse a szellemi élet autonómiáját, a tanszabadságot csorbította. Ködös, értelmezhetetlen szabályokkal arra hatalmazta fel a mindenkori tárcavezetőt, hogy meghatározhassa a mesterképzés, a doktori képzés és a szakirányú továbbképzés államilag finanszírozott létszámkeretét. A bukott párt politikusa nyilvánvalóan úgy véli, elég, ha ő maga autonóm személyiség.