A pár veszekedett egy jót, majd a megszokott szadomazo játékba fogott. Edouard felhúzott egy latexruhát, és erotikus parádé vette kezdetét. Cécile elmondása szerint ekkor Stern a következőket vágta hozzá: „Egymillió dollár, azért ez drága egy ribancért!”
Pénz, szex, hatalom – kell-e ennél jobb téma, amely az egész világon légypapírként vonzza a hírfalókat? A június közepén a svájci Genfben zajló per szinte százszázalékosan ilyen volt. Két ország közvéleménye csüngött a sajtótermékeken, hátha elkap valami zaftos részletet. A svájci városban folyt az elmúlt hetekben a Stern-per: négy éve megöltek egy szebb jövő előtt álló francia bankárt, aki politikai kapcsolatai miatt is érdekes. Az elkövető is francia: Cécile Brossard, a pénzember szeretője.
Ez a bűnügy akár mintaként szolgálhatna krimiíróknak is. Van itt lángoló szerelem, gyűlöllek és szeretlek konfliktus, se együtt, se külön érzés, és persze tudatos pénzéhesség, szadomazo játék, jó előre megtervezett szökés, a bizonyítékok megsemmisítésének kísérlete, a bűn és az igen csekélyre szabott bűnhődés. És persze az olyannyira várt per hangulata: rengeteg könnyel, a gyilkosság könyörtelen részletei és a sokak által enyhének minősített ítélet. Vajon tényleg ennyire megbánta tettét Cécile Brossard, vagy csak mesterien előkészített színjátéknak voltak tanúi a per iránt érdeklődők?
Először is tisztázzuk a bűntettben részt vevőket: az áldozat Edouard Stern pénzügyi vállalkozó, a híres Stern bankárcsalád sarja, a 38. leggazdagabb francia volt. Gyakorlatilag az az ember, akiről azt szokták mondani, hogy csak megszületnie volt nehéz. Ötvenesztendős volt halálakor, jóképű, és valóságos pénzügyi zseninek tartották. Az első feleségét is bankkörökből választotta: a maga is bankalapító Michel David-Weil lányát, Béatrice-t vette feleségül. David-Weil a francia Lazard bank tulajdonosa, amelynek elnöke lett később Stern. Azonban 1999-ben elváltak, azóta a volt feleség ma már három nagykorú gyermekével New Yorkban él. Most átjöttek Svájcba tanúskodni az apa meggyilkolása ügyében folyó perben.
Milyen ember volt Edouard Stern, a pénzügyi világ burzsoája, a befektetési élet arisztokratája, aki életét a Párizs– New York–Genf-háromszög csúcsain élte? Akinek nem kellett sokat keresgélnie a telefonkönyvében, ha össze akart hozni egy vacsorát a francia kormánypárt vagy az ellenzék jeles képviselőivel. Nicolas Sarkozyt, a jelenlegi francia elnököt is a barátai közt tartotta számon. Okos, időnként rendkívül rafinált, néha követelőző, hirtelen haragú, de aztán gyorsan lenyugvó, megbízható férfi – így jellemezték a vád tanúi. Jó apa – tette hozzá a válás ellenére is Béatrice, a volt feleség, ugyanis mindennap érdeklődött a gyerekek hogyléte felől. Gyűlölte a középszerűséget, de például igen diszkréten járt el, ha valamilyen problémát kellett megoldania. Erőszakos, arrogáns, kivagyi, felsőbbrendűségében megalázó, féltékeny és érzelmileg igen ingatag ember – gondolhatjuk, ez a védelem oldaláról megszólaltatottak álláspontja.
Lássuk a tettest! A ma negyvenesztendős Cécile Brossard a párizsi Roissy repülőtér egyik luxusbutikjában volt korábban eladó. Többnyire idősödő urak kitartottjaként élt. Az egyik tartós kapcsolata, aki természetesen tudott Sternről is, Xavier Gillet természetgyógyász volt. Egyesek szerint Cécile call girlként is tevékenykedett keresetét kiegészítendő. Elmondása szerint lány korában is mindennapos téma volt a szex, és 11 éves korában a család egyik tagja megerőszakolta.
Stern 2001-ben párizsi galériatulajdonos ismerősének partiján ismerkedett meg vele, ugyanis Cécile szabad óráiban szobrászattal foglalkozott. Vad, pusztító, mindent elborító szerelem kezdődött. Kaotikus, zavaros, szeretlek is meg nem is kapcsolat alakult ki köztük. Több száz SMS-t és több ezer e-mailt váltottak egy hónap alatt. „A szexuális titkárnője vagyok” – magyarázta ekkoriban Cécile Xavier-nak. Bekerült a pár kelléktárába a szadomazo játék is. A természetgyógyász egyik barátja, aki hallott az eseményekről, így nyilatkozott a bíróság előtt erről: „Az volt a benyomásom, hogy elvesztik az irányítást a történtek fölött. Olyan világba kerülnek, amelyet már sem az egyikük, sem a másikuk nem tud uralni.”
Vajon tényleg ez okozta a tragédiát, amely 2005. február 28-án, Genfben megtörtént, vagy egészen más? Netán a gyilkos mérhetetlen pénzéhsége, amelyet az áldozat nem akart csillapítani? Cécile Brossard védekezése abban állt, hogy bebizonyítsa: a gyilkosság „szenvedélyes szerelemből” történt. Ugyanis, ha ezt a bíróság elfogadja, akkor az „egyszerű” gyilkosságra vonatkozó ítéletnek – Svájcban ez húsz év – csupán a felét lehet kiindulópontnak tekinteni – foglalta össze a Le Figaro francia napilap.
Ám a gyilkosságnak voltak előzményei is. Cécile Brossard látszólag szabadulni akart Sternnel folytatott kapcsolatától, és egymillió dollárt kért partnerétől a független életét biztosítandó. Hónapokig ment a huzavona, hogy Stern hajlandó-e kifizetni ezt az összeget. Végül 2005 januárjának közepén átutalta a pénzt Cécile bankszámlájára, de meggondolta magát, és azonnal zároltatta a számlát. A február végi találkozó előtt Xavier elmondása szerint Cécile a következő mondattal távozott: „Majd rendezem a millió dolláros problémát!”
A pár veszekedett egy jót, majd a megszokott szadomazo játékba fogott. Edouard felhúzott egy latexruhát, és erotikus parádé vette kezdetét. Cécile elmondása szerint ekkor Stern a következőket vágta hozzá: „Egymillió dollár, azért ez drága egy ribancért!” Cécile Brossard-nak elborult az agya, kikapott az egyik fiókból egy töltött állapotban lévő, 9 milliméteres Smith and Wesson revolvert, és négyszer lőtt. Az egyik golyó Sternt a szeme közt találta el. Majd gondos háziasszonyként, rendkívül akkurátusan, hogy ujjlenyomatok ne maradjanak, mindent letakarított. Kisétált a Léman-tóhoz, és bedobta a fegyvert a vízbe. Ezt követően repülőgépre szállt, amellyel igen kacskaringós úton Ausztráliába repült, de előtte felvette a kapcsolatot bankjával, hogy oldják fel a zárlatot a bankszámlájáról. Sikertelenül. A gyanú mégis rá terelődött; hazatérve két hétig tagadott mindent, aztán beszélni kezdett.
A bíróságot sem sikerült meggyőznie a „szenvedélyes szerelem” miatt elkövetett emberölés változatáról, ugyanis hidegvérű, előre kiszámított, aljas szándékból elkövetett „egyszerű” gyilkosságnak ítélték meg az ügyet. Az ismerősei meglátása szerint Cécile csupán árnyéka önmagának, négyéves előzetes fogságából rengeteg időt töltött pszichiátrián, ott állítólag öngyilkossági kísérletet is végrehajtott. Megbánása, úgy látszik, nem hozott sikert Cécile-nek. Vagy mégis?
A múlt csütörtökön jött el az ítélethirdetés napja. A svájci sajtó 12 év körüli börtönbüntetéssel számolt. Általános megdöbbenésre Brossard 8 és fél évet kapott az előre kitervelt gyilkosságért. Ez még az ügyész által indítványozott 11 évnek sincs a közelében. Ráadásul a most megtörtnek mutatkozó nő pár hónap múlva szabadon kisétálhat börtönéből, ugyanis jó magaviseletért felezik a börtönéveket. A sok sírástól meggyötört arcán az ítélet kihirdetése után – a Le Monde tudósítása szerint – enyhe mosoly szaladt át: Köszönöm – mondta a bíráknak.
