Adósságözön marad utánuk

A Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól néhány hónap leforgása alatt lehívtuk a 20 milliárd eurós hitelkeretünk csaknem háromnegyedét, s egyre valószínűbb, hogy újabb kölcsönre szorul az ország. A pénzügyminiszter tegnap azt közölte: jelenleg nem folytatnak tárgyalásokat újabb hitelről. Lapzártánk után írták alá Washingtonban az IMF-hitel legújabb részletének lehívásáról szóló megállapodást.

Minden jel arra mutat, hogy nem lesz elegendő a tavaly októberben megszerzett 20 milliárd eurós hitelkeret, amelynek kimerülésével újabb kölcsönre kényszerülünk. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap elismerte, hogy felmerült ez a kérdés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások során, ám azt cáfolta, hogy újabb hitelt vennének fel. Közlése szerint az IMF felajánlotta, hogy szükség esetén újabb kölcsönt nyújtana hazánknak, ám ez most nincs napirenden. Emlékezetes, hogy tavaly október végén Gyurcsány Ferenc kormányfő szinte szó szerint ugyanígy cáfolta a gigahitel felvételét; szerinte „az IMF-től kapott kölcsön csupán egy biztonsági folyosó”, és azért kaptunk több pénzt, mert „jól végeztük a dolgunkat”. Ehhez képest eddig már 14 milliárd eurót lehívott a kormány. A tervezettnél 350 milliárd forinttal magasabb jelenlegi államháztartási hiány, a mélyebb gazdasági visszaesés és a gyors tempójú hitelfelvétel is azt mutatja, hogy azoknak a külföldi és hazai közgazdászoknak lehet igazuk, akik szerint már év végén vagy jövő év elején újabb kölcsönt kell felvennie Magyarországnak. Londoni elemzők úgy látják, további 10-15 milliárd dollárra lesz még szükségünk, a Kopint-Tárki vezetői szerint pedig a jövő évben lejáró hatalmas államadósság kifizetése is óriási terhet jelent majd.
*
A Kopint-Tárki elemzői osztják a nemzetközi véleményeket, s szerintük sem kizárt, hogy újabb hitelre lesz szüksége Magyarországnak. Palócz Éva vezérigazgató úgy látja, hogy a tavaly kötött hitelszerződés még egy jóval kedvezőbb gazdasági forgatókönyvet feltételezett, amely szerint egy év leforgása alatt sikerül majd kievickélni az államcsőd közeli helyzetből. Ehhez Bartha Attila kutatási igazgató annyit tett hozzá, hogy a térség IMF-nél eladósodott majdnem összes állama rá lesz kényszerülve a kölcsönszerződések újratárgyalására. Ráadásul jövőre tetemes összegű államkötvény jár le, ezek visszavásárlásához is újabb forrásokat kell bevonni.
A Kopint-Tárki tegnap közzétett előrejelzése szerint a költségvetés bevételei az első negyedévben jócskán elmaradtak a már korábban csökkentett bevételi tervtől is, miközben a kiadások meghaladták az eredeti becsléseket. A kutatóintézet idén 10,5 százalékos munkanélküliséggel és öt-hét százalék közötti gazdasági zsugorodással számol. Az újabb hitel felvételét a napokban a londoni Capital Economics elemzőház hozta fel, szerintük az eddig felvett hiteleken túl jelentős mértékű tőkére lesz szüksége hazánknak az MSZP-csomag megszorításai nyomán tovább mélyülő gazdasági visszaesés miatt.
Lapzártánk után írták alá Washingtonban a hazánk és az IMF közötti kölcsönszerződés értelmében lehívható újabb, 1,3 milliárd eurós (360 milliárd forintos) hitel lehívásáról szóló dokumentumot, így nyolc hónap alatt már 14,1 milliárd eurót hívott le Magyarország a hitelkereteiből. Az új kölcsön felvételét támasztja alá, hogy ezen idő alatt nem sikerült érdemben lejjebb vinni a magyar államkötvények után fizetendő, tíz százalék körüli kamatokat, s alig-alig indult be az állampapírpiac is.
Eközben minden jelentős mutató tekintetében lerontotta korábbi előrejelzését tegnap az optimizmusáról ismert GKI Gazdaságkutató Zrt. is. Az intézet szerint a magyar gazdaság idén 6,5 százalékkal zsugorodik, szemben a tavaly decemberben jelzett 2,5 százalékkal. A mezőgazdasági termelés a kutatók prognózisa alapján húsz százalékkal esik vissza, s a vállalkozások eredménye idén több mint tíz százalékkal csökken, jelentősen apasztva ezzel a költségvetés nyereség- és különadó-bevételeit. Az infláció az év végére hét százalékra emelkedik.
Az IMF-hitellel kapcsolatban tegnap hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága Oszkó Péter pénzügyminisztert. A tárcavezető a képviselők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében jövőre át kell alakítani az önkormányzati rendszert s a MÁV-ot is. Oszkó nem pénzelvonásnak, hanem ésszerűsítésnek nevezte azokat a lépéseket, amelyeket jövőre ezen a két területen végrehajt a kabinet. Emellett közölte, hogy a lakosság terheit semmilyen további intézkedéssel nem kívánják növelni. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az IMF-szerződésben szerepel a vagyonadó is. A miniszter kifejtette, hogy a valutaalapnak a kormányprogramot nyújtották be szándéknyilatkozatként, amelyben helyet kapott az ingatlanokra is kiterjedő vagyonadó. – Az új közteher így került bele a megállapodásba – közölte. Oszkó Péter ezeken felül tudatta, hogy a már lehívott 14 milliárd euróból e hónap végéig nyolcat költött el a kormány. Az államadósság finanszírozására 6,5 milliárd eurót fordítottak, a többi a hazai bankokhoz került tőke- és hiteljuttatás formájában.
– Elrontott múlt és bizonytalan jövő – így fogalmazott a gazdasági bizottság ülése után Varga Mihály, utalva ezzel a szocialista kabinetek nem megfelelő kormányzására és az IMF-szerződés okozta helyzetre. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta: a jövőnk egyrészt azért bizonytalan, mert a kormány a valutaalappal kötött megállapodásában több kötelezettséget is vállalt. Például, hogy negyvenmilliárdot elvesz a MÁV-tól és 120 milliárdot az önkormányzatoktól. – Emellett a szerződésben szerepel még egyebek közt a termelők mezőgazdasági támogatásának csökkentése, elvonása is – hívta fel a figyelmet a polgári párt képviselője. Varga szerint további bizonytalanságra ad okot, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik: hazánknak újabb IMF-megállapodást kell előkészítenie azért, hogy a mostani kölcsönszerződés lejártával ne kerüljön nagyon súlyos helyzetbe. Az ellenzéki politikus mindezek miatt attól tart, hogy Magyarország őszre, az IMF-szerződéssel a háta mögött is rosszabb állapotba kerülhet, mint amilyenben korábban volt.