Vérdíj. A pakisztáni hatóságok 50 millió rúpia (csaknem 120 millió forint) váltságdíjat ajánlottak fel minden olyan információért, amely Baitulla Mehszud tálib parancsnok – élve vagy halva történő – kézre kerítéséhez vezet. Ugyancsak vérdíjat tűztek ki Mehszud tíz magas rangú beosztottjának fejére is. A számos véres merénylettel vádolt Mehszud egyelőre elfoghatatlannak tűnik, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már korábban ötmillió dollárt (984 millió forintot) ajánlott a nyomravezetőknek. (MN)
Nyilatkozatot fogadtak el az Afganisztán és a vele szomszédos térségekben keletkezett problémák rendezéséről a nyolcak országcsoportjának (G8) tagjai. A legfőbb gondok között említették az erőszakot, a terrorizmust, a fegyver-, a kábítószer- és az emberkereskedelmet, a korrupciót, az emberijog-sértéseket és a korlátozott gazdasági távlatokat. A helyzet súlyosságát mintegy alátámasztandó, eközben nyolc afgán rendőrt öltek meg tálib fegyveresek, akik rendőrruhába öltözve hajtottak végre váratlan rajtaütést egy ellenőrző ponton, Laskargáh várostól északra, a tálibok egyik fellegvárának számító Hilmend tartományban.
A hét végi események is jól illusztrálják, hogy miközben a Nyugat konferenciák során rögzíti a problémákat, a helyszínen alig tud előrelépést felmutatni.
Az amerikaiak vezette megszállók és a tálibok kiélezett küzdelmet folytatnak az afgánok megnyeréséért. A pozíciók romlását látva ezért az augusztusi választások közeledtével jelöltjét, a legfrissebb felmérések szerint ugyan vezető, de immár csak 31 százalékos támogatottságot élvező Hamid Karzai elfogadottságát erősítendő, Washington taktikát vált. Mint Richard Holbrooke térségi különmegbízott bejelentette, a Fehér Ház felülvizsgálva eddigi politikáját, ezt követően nem a kábítószer-ültetvények megsemmisítésére összpontosít. Ez a stratégia amellett, hogy nem csökkentette a máktermelést, a tálibok karjaiba taszította az afgán farmereket. Hasonló megfontolásból a kampány idején korlátozzák a lakott települések elleni bombatámadásokat is. Washington akár meg is egyezne ellenfeleivel. Korábban igyekezett európai szövetségeseit arról is meggyőzni, hogy kezdjenek tárgyalásokat a mérsékelt tálibokkal. A cél ezzel a terrorista szervezetként számon tartott mozgalom megosztása, térnyerésének megállítása lenne. Ez a taktikai lépés azonban ellentmond az Afganisztánba vezényelt NATO-kontingens alapvető célkitűzésének, s megfigyelők szerint kérdéses, hogy egy ilyen, a stabilitás növelése nevében megkötött alku békét vagy inkább kapitulációt jelentene. A radikális iszlamisták feltehetőleg győzelemként értékelnék rehabilitálásukat.
