Átalakítás még a választások előtt

A pénzügyi felügyeletek megerősítésének indokával alakítaná át a pénzügyi felügyeletek és a jegybank működési rendszerét a kabinet. A jelentős változtatásokat a Nemzetközi Valutaalappal egyetértésben hajtanák végre.

Ellentétes irányt kialakítva a legtöbb nyugat-európai ország pénz- és tőkepiaci felügyeleti rendszerével, még a választások előtt gyorsan átalakítaná a hazai pénzügyi felügyeletet a szocialista kabinet. A jegybank kérdésünkre megerősítette, hogy a pénzügyi szektor felügyeletének erősítése érdekében az elmúlt napokban egyeztetések zajlottak a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzetközi Valutaalap, a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szakértői között. A találkozó apropója az volt, hogy a felügyeleti rendszer hatékonyságának növeléséhez minél hamarabb jelentős változtatások történjenek. A távirati iroda értesülései szerint két fő megoldási javaslat merült fel: vagy egybevonnák a jegybankot és a PSZÁF-et, vagy jelentősen megváltoztatnák az utóbbi felépítését.
– A magyar bankfelügyelet működése valóban elégtelennek minősíthető, megengedhetetlen hibákat követtek el ugyanis az elmúlt években, ennek ellenére a jegybankba olvasztás nem jelentené a probléma megoldását – nyilatkozta Róna Péter. A közgazdász leszögezte: katasztrofális lenne a két intézmény összevonása, a jegybank feladatkörébe tartozik ugyanis a monetáris politika alakítása, amelyet úgy kell képviselnie, hogy az ne a bankoknak, hanem a nemzetgazdaságnak kedvezzen. Másrészt az egybeolvasztással egészségtelenül nagy hatalmi koncentráció jönne létre. Az egyetemi tanár szerint el kell ismerni, hogy a pénzügyi felügyeleteket ért kritikák jogosak, megfogalmazása szerint a PSZÁF tevékenysége „botrányosan gyenge volt”. A szarvashibák között említette a devizahitelesek szerződéseinek egyoldalú módosítása lehetőségét, amely ellen nem lépett fel a felügyelet, így a pénzintézetek egyoldalúan felmondhatták adósaik hitelszerződését vagy módosíthatták a kezelési költséget. – A bankfelügyelet óriási hibája, hogy tétlenül nézte, ahogy a bankrendszer saját betétállományának 160 százalékát helyezte ki hitelként, ami óriási kockázatot jelent – fogalmazott Róna. Szerinte a felügyeletnek nem lett volna szabad hagynia azt sem, hogy hazánkban elterjedhessen az uzsorahitelezés, így olyan kötelezettségeket vállalhasson a lakosság, amelynek következményeivel nincs tisztában. Az egyetemi tanár, aki a New York-i ügyvédi kamara tagja is, elfogadhatatlannak tartja, hogy a szervezet az ellen sem tett lépéseket, hogy a magánnyugdíjpénztárak értelmezhetetlen elszámolásokat küldenek ügyfeleiknek, s a bankok hitelminősítésének megbízhatóságánál is sok kérdés merülhet fel.