Átláthatóvá tennék a krízisalapot

Szociálpolitikai szakértők és karitatív civil szervezetek részvételével megalakult a kríziskezelő program tanácsadó testülete azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérjék a támogatások felhasználását. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közben felszólította a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy vizsgálja ki az áramszolgáltatók által a krízisalapba történő ötmilliárd forintos befizetést. A Fidesz korábban az MSZP választási pártkasszájának nevezte az alapot.

A testület célja, hogy a kormány által június 17-én egymilliárd forinttal indított, mára megközelítőleg hatmilliárd forintos krízisalap működését figyelemmel kísérje, megteremtse az átláthatóságot, szükség esetén pedig javaslatokat tegyen – közölte Herczog László az alakuló ülést követően, amelyen szociálpolitikai szakértők, illetve nyolc karitatív civil szervezet vett részt. A szociális és munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a rendelkezésre álló összeget a lehető leggyorsabban és legigazságosabban akarják eljuttatni a leginkább rászorulókhoz. Ha a rendszer javítható, igazságosabbá tehető, akkor a kormányrendelet módosítása is elképzelhető – tette hozzá. Közlése szerint az áramszolgáltatók extraprofitjának hatvan százaléka, mintegy hárommilliárd forint a krízisalapba, negyven százaléka, mintegy kétmilliárd forint pedig közvetlenül a karitatív civil szervezetekhez kerül. A kríziskezelő programban augusztus elsejétől november végéig egyszeri minimum húszezer, maximum ötvenezer, különös méltánylást érdemlő esetben pedig maximum százezer forintos vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a nehéz helyzetbe került családok. Az alakuló ülés után a Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kérte Herczog Lászlót, hogy járjon közben az adományok áfakötelezettségének, illetve az adományokat szállító autókat terhelő adók eltörlésében. Utóbbi csak a szolgálatnál évi húszmillió forint kiadást jelent. Vecsei Miklós, a szervezet képviselője szerint a következő hónapokban sok család bedőlhet, így a karitatív szervezetek szerepe várhatóan nőni fog.
A KDNP mindeközben felszólította a Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy vizsgálja ki az áramszolgáltatók által a krízisalapba történő ötmilliárd forintos befizetést. A párt azt szeretné, ha a hatóság kérné fel a kormányt a befizetést előíró döntésének visszavonására, a túlfizetés miatti összegeket pedig írják jóvá a fogyasztóknak.
A Fidesz a közelmúltban az MSZP választási pártkasszájának nevezte a kormány által létrehozott szolidaritási krízisalapot. A párt szerint ahelyett, hogy a gazdagoktól kunyerálnának, a szocialistáknak inkább vissza kellene adniuk a pénzt, amit elloptak.

A munkanélküliség réme. A Fidesz szerint az emberek a bőrükön érzik a létbizonytalanságot, a családok helyzete, a gyermeknevelés jövője kiszámíthatatlanná vált – fogalmazott Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján, majd emlékeztetett a Szonda Ipsos kutatására, amely megállapította, hogy a legtöbben a munkahelyük elvesztésétől félnek. Napról napra újabb vállalkozások megszűnéséről, létszámleépítések bejelentéséről szólnak a hírek, ezért nem csoda, ha a legtöbben a munkanélküliségtől tartanak – tette hozzá. Szerinte ez a kormány alkalmatlan a válság kezelésére, hiszen továbbra is azok ülnek a minisztériumokban, akik ugyanazokat az eszközöket alkalmazzák, amelyek egyszer már csődöt mondtak, és az országot a lejtőre állították. A politikus úgy vélekedett: a Bajnai-kormány alkalmatlanságát bizonyítja az is, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 134 ezerrel növekedett a munkanélküliek száma, miközben drasztikusan csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyeké. A reálkeresetek is csökkentek, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,1 százalékkal – tette hozzá, megjegyezve, hogy különösen jelentős a reálkereset-csökkenés a közszférában.