CIA-szálak. A Bush-kormány ideje alatt nem egy alkalommal merült fel az iráni ellenzék finanszírozásának ügye, illetve információk láttak napvilágot a teheráni rezsim elleni fedett hadviselésről. 2007-ben az ABC társaság tudósított arról, hogy az elnök aláírt egy rendelkezést, amely alapján a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) úgynevezett fekete, azaz szigorúan titkos, ugyanakkor „nem halálos” akcióba kezdhetett az iráni kormányzat destabilizálása érdekében. Állítólag a terv része volt a kormányellenes propaganda, dezinformáció, az iráni valuta és Irán nemzetközi pénzügyi tranzakcióinak manipulációja. Közel-keleti szakértők akkor úgy fogalmaztak, „köztudott”, hogy az Egyesült Államok több síkon, „közvetítők útján” háborút visel Irán ellen, támogatva a kormányzat elleni iráni csoportokat, illetve a térségbeli Irán-ellenes erőket. Arról is nyilvánosságra kerültek információk, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújtott a Jundullah iráni militáns csoportnak, amely a szabdalt iráni–pakisztáni–afgán hármas határ vidékéről hajtott végre fegyveres akciókat Irán ellen. A finanszírozás természetesen nem közvetlenül, hanem közvetve, a pakisztáni vagy az afgán kormányon keresztül zajlott. Szemben néhány látványos intézkedéssel, nincs arról hír, hogy Barack Obama kormányra kerülésével véget vetettek volna ezeknek a programoknak. (MN)
A szóvivő kijelentette: a testület előzetes vizsgálatai szerint nem 170 körzetben észlelték ezt a rendellenességet, mint azt a panaszosok állították, hanem csupán ötvenben. Úgy vélekedett, hogy a szavazattöbblet feltehetően abból adódik, hogy bizonyos városokban sokan voksoltak, akik nem állandó lakosok, de ott dolgoznak, másutt pedig sok volt a hazai turista és az iráni törvények szerint minden állampolgár azon a településen szavaz, ahol akar, írta az MTI. Mohszen Rezai konzervatív jelölt, aki a harmadik helyen végzett Ahmadinezsád és Mir Hosszein Muszavi volt kormányfő mögött, a múlt csütörtökön felrótta, hogy szabálytalanságok történtek a választások során. Tudomása szerint 170 olyan körzet volt, ahol a részvétel 95 és 140 százalék között volt.
A Libération című francia napilap szerint egyelőre még titkos, de könyörtelen harc kezdődött az iráni rezsim vezetői között: Hasemi Rafszandzsáni volt elnök szervezkedést indított az ország jelenlegi legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak az elmozdítása érdekében. A baloldali párizsi újság szerint az iráni rezsimen belül dúló harc első árulkodó jele a külvilág számára Hasemi Rafszandzsáni ajatollah, volt elnök lányának, Faezehnek a letartóztatása volt, akit négy további családtagjával együtt vettek őrizetbe szombaton egy tüntetés során. A köztiszteletben álló egykori konzervatív elnök ellen nem egyszerűen azért indult meg a támadás a hatalom csúcsáról, mert Muszavi kampányát finanszírozta, hanem azért, mert belső kampányt indított a klérus körében Hamenei elmozdítása érdekében – hangsúlyozza a lap. Rafszandzsáni az úgynevezett szakértői tanács elnöke, s a Libération szerint a kulisszák mögött ő irányítja a belső ellenzéket. A Kom városában működő teológiai iskolához közelálló honlap már nyíltan ír Hamenei lemondatásának lehetőségéről, akit egy vallási vezetőkből álló nyolctagú testület válthatna fel. A perzsa nyelvű portál azzal vádolja Hameneit, hogy tisztével ellentétben nem a nép atyjaként viselkedik, hanem a lakosságnak csak egy részét képviseli – mutat rá a Libération. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az iráni politikai élet szereplői közül egyik sem kérdőjelezte meg Ali Hamenei vezetői szerepét.
Az Európai Unió és Franciaország is tiltakozott tegnap az iráni erőszak miatt. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint megbocsáthatatlan, hogy Teherán szembeszáll az iráni nép nagy részének igazságra vágyó törvényes óhajával. Reményét fejezte ki hétfőn Javier Solana, az európai uniós tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője, hogy Iránban a most zajló események végén a lakosságnak az elnökválasztáson kifejezett kívánsága teljesül majd. Carl Bildt, az EU soros elnökségét a jövő hét közepétől betöltő Svédország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy a perzsa államban is biztosítani kell a békés tüntetések jogát.
Az iráni iszlám forradalmi gárda figyelmeztette az ellenzékieket, hogy a forradalommal kell szembenézniük, ha tovább tiltakoznak az elnökválasztás szerintük meghamisított eredménye miatt. Az ország legerősebb fegyveres milíciája felszólította a tüntetőket, hogy hagyják abba a szabotálást és a zavargásokat.
