Bárándy lenácizta a fél Országgyűlést

Bárándy Gergely (MSZP) szerint azok a képviselők, akik nem szavazták meg pártja alkotmánymódosítását, amely tiltaná például az etnikai csoportok elleni gyűlöletbeszédet és az emberiség elleni bűntettek tagadását, a neonácik oldalán állnak. Tegnap a parlamentben az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP nem szavazta meg az indítványt.

Nem támogatta az Országgyűlés Lendvai Ildikó és más szocialista képviselők alkotmánymódosításra irányuló javaslatát. A politikusok korlátozták volna a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot annak érdekében, hogy a nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportok tagjai elleni megnyilvánulásokat megtiltsák. Elképzeléseik szerint az ilyen szélsőséges nézetek valló politikai vagy katonai jellegű szervezetek támogatása és népszerűsítése is az alaptörvénnyel ellentétes lett volna, csakúgy, mint az emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, jelentéktelen színben való feltüntetése.
Bárándy Gergely (MSZP) a voksolás előtt arról beszélt, abból, hogy ki támogatja és ki ellenzi alkotmánymódosításukat, kiderülhet, kik állnak a neonácik és kik az áldozatok oldalán. A szavazáson 189-en igennel (az MSZP és Kuncze Gábor mellett négy független), 165-en nemmel szavaztak (az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP és egy feltehetőleg tévesen voksoló szocialista), és öten tartózkodtak.
Egy új fogalom, az erőszakos többszörös visszaeső bevezetésével szigorította az Országgyűlés a Btk.-t. A kormány javaslatára elfogadott jogszabály szerint az ilyen bűncselekményeket elkövetők még feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra, szabadságvesztéssel sújtott büntetésük pedig nem függeszthető fel. A szabadságvesztéssel büntetendő, bűnszervezetben, illetve visszaesőként elkövetett cselekmények büntethetőségének felső határát tizenöt év helyett húsz évre emelték. Azzal szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye. Az új törvény kiterjeszti a jogos védelem kategóriáját is: eszerint nem büntethető az, aki saját, illetőleg mások személye és javai elleni támadás megelőzéséhez védelmi eszközt alkalmaz. A Fidesz nem támogatta a módosítást, mert azok elrettentő, visszatartó ereje elmarad az ellenzéki párt által javasolt, úgynevezett három csapás törvényétől. Répássy Róbert megjegyezte, hogy az MSZP javaslatára az eredeti elképzelésekhez képest is enyhébb szabályok kerültek be a Btk.-ba.
Változtak a büntetőeljárásról szóló rendelkezések is. Az új jogszabály kimondja, hogy az előzetes letartóztatás például a tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények esetében elérheti a négy évet is. A bíróság rendelkezhet úgy is, hogy a lakhelyelhagyási tilalom alá eső terhelt mozgását a rendőrség nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizze.
A közbiztonság és közrend védelmében több törvény módosítását is elfogadta a parlament. Eszerint a fegyveres biztonsági őr intézkedésének tettlegesen ellenszegülő és bűncselekmény elkövetésén ért személy a rendőrség megérkezéséig visszatartható, ruházatát és csomagjait átkutathatják. A mezőőr könnygázszóró palackot alkalmazhat az intézkedésének ellenszegülővel szemben, hasonlóan a közterület-felügyelet munkatársaihoz (ők szájkosárral ellátott kutyát is bevethetnek), akik a jövőben szorosabban működhetnek együtt a rendőrséggel. A közterület-felügyelők bizonyos esetekben elszállíthatják a tilosban parkoló autókat és térfigyelő kamerákat is üzemeltethetnek. A polgárőrök a rendőrségtől igényelhetnek gázspray-t, a két szervezet együttműködését írásos megállapodásban rögzítik.