(Pozsony)
Két tagozatra oszlik a párt, szlovákra és magyarra, hogy üléseiken anyanyelven tanácskozhassanak – tájékoztatta a sajtót Bugár Béla, de az a céljuk, hogy folyamatos párbeszédet folytassanak egymással, meghallgassák a másik fél véleményét is, és úgy alakítják majd ki álláspontjukat a kényes kérdésnek számító témákról, amilyen például a benesi dekrétumok sorsa vagy az autonómia kialakításának a lehetősége. „Ezekről a pártnak egyelőre nincs véleménye” – mondta Bugár.
Egységesek viszont az államnyelvtörvény megítélésében. A pártelnök szerint egyhangú szavazással fogadták el azt a levelet, amelyben felszólítják Ivan Gasparovic köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. „A jogszabály megosztó jellegű, és egyaránt rossz a szlovákoknak és a magyaroknak” – állítják a Most-Híd alakuló kongresszusának résztvevői, akik között tíz szlovák küldött is volt, Bugár Béla elmondása szerint ők Zsolnáról, Liptószentmiklósról, Iglóról és Eperjesről érkeztek. Egyébként a párt egyik megválasztott alelnöke szintén szlovák, az egykori Csehszlovákia utolsó magyarországi nagykövete, Rudolf Chmel vállalta a funkciót.
Az új pártot az alapszabály szerint tizenhárom tagú elnökség és hat alelnök irányítja majd, szombaton azonban csak tíz elnökségi tagot és három alelnököt választottak meg, mert – mint Bugár mondta – számukra a munka dandárja most kezdődik, „a küldöttek régióikban folytatják a szervező munkát, s az üresen maradt helyeket majd azok töltik be, akik kiérdemlik”.
A hét végén tartotta országos kulturális ünnepségét a legnagyobb felvidéki magyar civil szervezet, a Csemadok. A nagyszabású és igen gazdag népművészeti hagyományokat felvonultató rendezvényre – amely kicsúcsosodása a Társulat által felújított István, a király rockopera felvidéki bemutatója volt – azonban rányomta bélyegét a szlovák parlament által két hete elfogadott szlovák nyelvtörvény. A rendezvény résztvevői – köztük az Égtájak Iroda közvetítésével Gombaszögre látogató 29 országból összesereglett mintegy nyolcszáz magyar fiatal – és a több ezer néző nyilatkozatban utasították el az anyanyelv-használati jog csorbítását, a magyar nyelv elleni támadást, és követelték a törvény visszavonását.
Facebook, Apple, Amazone – elhagyhatják Európát Brüsszel miatt?
