Tekintély nélkül. Nem csak pártpolitikai következményekkel járt az MSZP és az SZDSZ EP-választási veresége, a fővárost irányító koalíció is a bukás szélére sodródott, programjuk lenullázódott – írtuk korábban. A 2006-os koalíciós megállapodás negyven pontjából szinte semmi nem valósult meg, és mára a napi működés is veszélybe került. A június eleji voksolás utáni napon és a múlt héten is elmaradt az úgynevezett főpolgármesteri kabinet ülése. Demszky Gábor tekintélyvesztését jelzi: másfél hete hiába követelte, hogy MSZP-s helyettese, Hagyó Miklós térjen vissza, a BKV vezérigazgatója pedig számoljon be ügyeiről a cég felügyelőbizottsága előtt, mindketten világossá tették: ők most nyaralnak.
Könnyen lehet, már nem oszt és nem szoroz, hogy a lapunk által megkérdezett, az SZDSZ-ből még ki nem lépett fővárosi politikusok abban bíznak, hogy a ciklus végéig egyben marad a frakciójuk. Legalábbis erre utal a nyári szünet előtti utolsó közgyűlési tanácskozás döntése, amely a Demszky-éra közel két évtizede alatt először hozott létre többpárti vizsgálóbizottságot a nagyberuházások, többek között a Margit híd vagy a négyes metró visszásságainak, az építkezésekre fordított közpénzek megtöbbszöröződésének kivizsgálására. Az ellenzéki vezetésű testület – ha a koalíciós képviselők el nem szabotálják – a héten kezdi meg a tényleges munkát, köszönhetően az SZDSZ-frakció két „kiszavazó” képviselőjének, Bőhm Andrásnak és a nem is párttag Bojár Iván Andrásnak.
Bőhm, a korábbi ciklus szabad demokrata frakcióvezetője közölte: egyelőre még lát reményt pártja feltámasztására, ezért nem lép ki. Utódja, John Emese, sőt az új SZDSZ-elnök, Retkes Attila eddigi nyilatkozatait élesen elítélő Lakos Imre is azt mondta lapunknak, a fővárost szeretnék függetleníteni a pártharcoktól. Információnk szerint ez szinte lehetetlen, Budapest kerületeiben komplett SZDSZ-frakciók szűnnek meg, polgármestereik már mind kiléptek, augusztusban pedig késhegyig menő viták törhetnek ki nemcsak a szétesett párt frakciójában, de a koalícióban is. Hiába szavazta meg tehát májusban a III/II-es múltú – az előzetes letartóztatását töltő Hunvald György helyére akkor egy ülésre képviselőnek választott – Kivágó Iván Györgyné (MSZP) a város költségvetését, az ellehetetlenülő fejlesztések, az egyre nagyobb hiány, az ígéretek részbeni betartásának is csökkenő esélye a városvezetés szétesését is előrevetítheti.
A két párt egyébként már 2006-ban is csak látszatkoalíciót kötött, mint kiderült, ez a politikai aktus elsősorban a pozíciók elfoglalására szolgált nemcsak a városházi bizottságokban, hanem az önkormányzat szinte valamennyi cégében. A választáson – csak a Demszky Gábor listás mandátumáról történt lemondása után – szerzett egyfős többséget évekig fenntartotta, illetve kisegítette az MDF-frakció is, ám három fővárosi képviselőjük, Katona Kálmán, Hock Zoltán pártból való kizárása, illetve Vaskor László tagsági jogainak felfüggesztése után megszűnt a hatalom fenntartási kényszere. Az elmúlt időszakban a demokrata fórum képviselői egyébként vagy el sem mentek a közgyűlés ülésére, vagy pedig karakteres ellenzéki álláspontot képviseltek.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője három évvel ezelőtt leszögezte: az ellenzék a város ügyeiben minden esetben kész az együttműködésre a szűk többséggel, azonban Demszky már az elején – négyszemközt – kijelentette neki: „mindent elkövetek, hogy te itt ne lehess főpolgármester”. Azóta a magát demokratikusnak és liberálisnak hirdető Demszky szájából a Fővárosi Közgyűlésben elhangzott nyilvánosan is a Tarlóst felszólító mondat: „Ön itt nem szólhat!”
Emlékezetes, a főpolgármester még az előző választási kampányban kijelentette: utolsó ciklusára készül. Akkor még az volt az elképzelése, hogy a következő négy évben „helyzetbe hozza a fiatal, több nyelvet beszélő, külföldi tapasztalatokkal rendelkező várospolitikusi generációt”. A közelmúlt történései alapján megállapítható, hogy Demszky már senkit nem hoz helyzetbe, a főpolgármesterségéhez köthető két évtized hamarabb véget érhet, mint azt a naptár mutatja.
