Finn támogatás. Oroszország eddig megbízható energiaforrásnak bizonyult – mondta a finn elnök szombaton Budapesten. Tarja Halonen arról is beszélt, hogy országa támogathatja az Északi Áramlat gázvezetéket, ha az nem jelent környezetvédelmi kockázatot. „Az energiakérdés Oroszországgal is, Oroszország nélkül is nagy kihívás Európa számára, és a legnagyobb probléma, hogy az uniós tagállamok egyre több energiát használnak, ennek egy részét pedig importból fedezik. Nemzeti és uniós szinten is átfogóbb energiastratégiát kell kidolgozni” – tette hozzá a finn államfő. (MTI)
Barack Obama szerint a vasfüggöny lebontásával örökre megváltozott Európa politikai térképe. Az amerikai elnökhöz hasonlóan bátor döntésnek nevezték a vasfüggöny húsz évvel ezelőtti lebontását, és köszönetüket fejezték ki Magyarország akkori szerepvállalásáért a szombati budapesti évfordulós ünnepségeken részt vevő külföldi vendégek. Az emlékülés MTI által is idézett több felszólalója is kiemelte, hogy a szögesdrót átvágása, majd a keletnémet menekültek kiengedése Magyarországról megnyitotta az utat a német újraegyesítés, majd a kontinens egységének megteremtése előtt is, ugyanakkor hangoztatták, az európai közösségre még sok feladat vár.
Sólyom László köztársasági elnök az évfordulóval kapcsolatban azt emelte ki, hogy az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között az 1989-es határnyitásnál.
*
Horst Köhler német államfő, megköszönve az 1989-es magyar szerepvállalást, kiemelte, Németország úgy tekintett a német újraegyesítésre, mint Európa újraegyesítésének részére, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését. Az 1989-es határnyitás történéseiben szerepet vállaló civilekkel is találkozott szombat délután a német államfő. Így többek között beszélt Balog Zoltánnal, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökével, aki húsz évvel ezelőtt az egyik lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban. A fideszes politikus ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, Horst Köhlernek az volt a kérése, hogy olyan emberekkel is találkozzon az emléknapon, akik akkor, 1989-ben valamilyen speciális szerepet játszottak a határnyitásban.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról szólt, hogy a népek szabadságvágya tartósan nem nyomható el. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani. A vasfüggöny lebontása igazi szimbólumává vált Európa újraegyesítésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak – mondta szombaton Jan Fischer cseh miniszterelnök az ünnepi sorozatot záró operaházi díszelőadáson.
A vasfüggöny átvágásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezéseket ugyanakkor beárnyékolták a kontinens jövőjével kapcsolatos aggodalmak – tudósított a megemlékezésekről tegnap az Amerika Hangja (VOA) rádió. Az 1989-es eseményekkel kapcsolatban egyetlen angol nyelvű nemzetközi hírügynökség sem tett említést az ellenzéki kerekasztal – nem az állampártot képviselő – egykori fiataljainak munkásságáról, szerepéről.
A hét végi megemlékezésen Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke vett részt az rendezvényeken. Az Egyesült Államok pedig kongresszusi delegációt küldött hazánkba. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is jelen voltak. Bajnai Gordon kormányfő találkozott a megemlékezéseken részt vevő amerikai kongresszusi delegációval, az Európai Unió elnökségét képviselő cseh miniszterelnökkel, Jan Fischerrel és az Európai Bizottság alelnökével is.
Az 1989-es határnyitással kapcsolatosan Molnár Csaba kijelentette, az előzetes tervhez képest olcsóbb megemlékezést készített elő a kormány. A kancelláriaminiszter szerint a Külügyminisztériumnak 189 millió forint állt rendelkezésére a rendezvénysorozatra, de ezt a kabinet nem használta fel teljes egészében. A magyar külügyi szaktárca emellett 130 millió forintot kapott az állami megemlékezésekre érkező, több száz fős külföldi delegáció fogadására, biztosítására és egyéb költségeire.
