Foglalkoztatási helyzetkép Európában

Az európai munkavállalók szempontjából 2009 nem mutatkozik igazán jó évnek. Európában jelenleg csaknem 8,5 százalék a teljes munkanélküliségi ráta, és ez az érték bizonyos országokban még ennél is jóval magasabb. A munkanélküliség a következő hónapokban ráadásul tovább nő majd. Különösen nagy problémát jelent a fiatalok foglalkoztatása. Ilyen körülmények között talán furcsának tűnhet azzal érvelni, hogy a foglalkoztatási mobilitás minden európainak előnyére válik, ez az érvelés azonban korántsem alaptalan. A szabad munkaerő-áramlás a nagyobb termelékenység alapvető eleme, a nagyobb termelékenység pedig a gazdasági növekedés meghatározó tényezője.
A gazdasági növekedésre erősen rányomja bélyegét a bizonytalanság, egyrészt gazdaságaink állapotára vonatkozóan, másrészt pedig azzal, hogy a következő években pontosan milyen formát ölt majd a globális kormányzás. Bizonytalanság idején pedig természetes, hogy az emberek óvatos és védekező magatartást tanúsítanak. Ez az emberi reakció érthető ugyan, de nem feltétlenül hasznos, ha szeretnénk előrelépni. Rendkívül egyszerű a másik országból érkezőt hibáztatni azért, hogy „ellopja a munkahelyét”, ez azonban tényekkel nem támasztható alá. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a mobil munkaerővel rendelkező gazdaságok sokkal gyorsabban kiheverik a gazdasági megrázkódtatásokat és visszaeséseket, mint a merevebb munkaerő-piaci struktúrák. A mobil gazdaság gyorsabban alkalmazkodik a változásokhoz, munkavállalói könnyebben helyezkednek el új régiókban vagy új szektorokban, és így amellett, hogy munkahelyet találnak, további gazdasági tevékenységet teremtenek.
A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság számos európai munkavállaló változó körülményekhez való gyors alkalmazkodását, a munkaerő egy részének új munkahelyeket teremtő régiókba történő áthelyezését, a munkanélküliek és az inaktív személyek mielőbbi munkaerő-piaci reintegrációját teszi szükségessé.
Hosszú távon Európának munkaerőhiánnyal kell majd szembenéznie. 2015-re Európa munkaképes korú lakossága felére fog csökkenni. Amennyiben a jelenlegi migrációs mozgások nem változnak, a munkaképes korú lakosság számának csökkenése 2010 és 2030 között húszmillióval kevesebb munkavállalót jelent majd. Az ilyen irányú fejlődés igen nagy hatással lesz a gazdasági növekedésre és a versenyképességre, hiszen a munkáltatók egyre nehezebben találják meg a számukra szükséges dolgozókat. Ezért a polgárok, a munkáltatók és a tagállamok szempontjából is rendkívül fontos szerepet fog kapni a foglalkoztatási mobilitás.
A munkáltatók számára elsősorban az jelenthet problémát, hogy a mobilitás alacsony szintje olyan helyzet kialakulásához vezethet, amelyben a rendelkezésre álló készségek és munkahelyek nem igazán egyeztethetők össze egymással. Az ilyen összeegyeztethetetlenség leküzdése növeli a termelékenységet. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi körülmények a termékek és szolgáltatások iránti kereslet csökkenését és a munkaerőpiacok változását eredményezik. A mobilabb munkaerőnek köszönhetően a vállalatok könnyebben alkalmazkodhatnak az ezzel kapcsolatban kialakuló új piaci erőviszonyokhoz. A fokozottabb munkaerő-ellátás jobb esélyeket biztosít az új üzleti stratégiákra való áttérésre. Ez különösen így van a kis- és középvállalkozások esetén, melyek Európa vállalatainak nem kevesebb mint 99,8 százalékát teszik ki. Az ilyen vállalkozások hagyományosan saját belföldi piacukon belül tevékenyek, s közülük számos vállalat egyre nehezebben tudja a kívánt készségekkel rendelkező munkaerővel betölteni a megüresedett állásokat.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy előmozdítsuk a mobilitást, és javítsuk a munkahelyek és a készségek összeegyeztethetőségét. Ami a polgárokat illeti, ha vállalják a mobilitást, jóval nagyobb az esélyük arra, hogy munkahelyet találjanak. A földrajzilag mobil munkavállalók körében magasabb az átlagos foglalkoztatási arány. Az ilyen munkavállalók könnyebben hozzáférnek állandó szerződéses munkahelyekhez, és nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy a mobilitás felfelé ívelő karrierrel párosul. A mobil dolgozók új munkahelyükön általában magasabb fizetést kapnak, és az is előnyt jelent számukra, hogy új kultúrákat, munkamódszereket és környezeteket ismernek meg.
E tekintetben Európa mindenképpen hozzáadott értéket jelent. A munkaerőpiac – munkavállaló és munkáltató által képviselt – két alapelemének összeillesztése az Eures által betöltött szerep alapvető része. Az Eures egy európai szintű és valamennyi állami foglalkoztatási szolgálat támogatását élvező foglalkoztatási szolgálat. Tájékoztatás, tanácsadás és toborzási/állásközvetítési (job-matching) szolgáltatások biztosítása útján igyekszik az Európai Gazdasági Térség (az EU és Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc) egészére kiterjedően a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit szolgálni.
A szervezet tevékenységét az egyes országok helyi foglalkoztatási irodáinál dolgozó több mint 750 tanácsadó – álláskeresők és munkáltatók számára egyaránt különböző szolgáltatásokat kínáló – hálózata támasztja alá. E tanácsadók személyre szabott tanácsadással szolgálhatnak az országok közötti mozgásra vonatkozóan. Olyan kiválóan képzett szakemberekről van szó, akik szakirányú tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti és nemzetközi mobilitás gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdéseiben.
A munkanélküliség igen nagy kihívást jelent a családok számára, s óriási gonddal és megrázkódtatással jár. Továbbra is tény azonban, hogy az EU számos részén problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya, melynek leküzdésére helyileg nincs lehetőség.
A mobilitás valóban eredményre vezet, és nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy sikerüljön minden európai számára jobb jövőt biztosítanunk.

A szerző az Európai Bizottság foglalkoztatásért,
szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa