Fordított szigor Katalóniában. A katalán autonóm parlament évekig tartó heves vita után szerdán több mint kétharmados arányban elfogadta a tartományi oktatási törvényt. A heti két vagy három iskolai spanyolóra volt a törvény elfogadásának legvitatottabb pontja, végül maradt a heti két óra. A katalán pártok hirtelen összhangjához a Baszkföldön márciusban bekövetkezett változás vezetett: az új baszk szocialista–néppárti koalíció ugyanis elkezdte leépíteni azt a nyelvhasználatot, amit a mérsékelt nacionalisták harminc év alatt sikeresen kiépítettek. (S. T.)
Lajcák nem tartja normálisnak, hogy 2001 óta nincs rendszeres hivatalos találkozó a kormányfők között, de szerinte ez azért van, mert „a magyar kormányfők nyolc éve mindig találtak valamilyen kifogást, hogy lemondhassák a találkozót szlovák partnerükkel, ami egyértelműen rámutat arra, ki a felelős a kialakult helyzetért”.
Juraj Horváth, a szlovák parlament külügyi bizottságának múlt héten megválasztott elnöke Lajcáknál is „súlyosabbnak” látja a helyzetet. „Magyarország hónapok óta a választások és választási kampány lázában él – vélekedik a kormányzó Smer-Szociáldemokrácia képviselője. – Ilyen körülmények között pedig a Fidesznek és a Jobbiknak is az érdeke, hogy életben tartsa a »szlovák kártyát«, mert azzal akarják megszerezni a nacionalista magyar választók támogatását.” Mindezek ellenére a szlovák kormányhivatal várja a meghívót, sajtóosztálya tegnap is megismételte Robert Fico kormányfő korábbi szavait, amely szerint a jogszabály „semmilyen módon nem indokolja a tervezett kormányfői csúcstalálkozó elnapolását”.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke viszont úgy véli, „a kialakult helyzetben nincs sok értelme megtartani a kormányfői találkozót”. Kifogásairól tegnap tájékoztatták az EU tagállamait, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Svájc és Norvégia nagyköveteit. Az MKP a törvénymódosítást provokációnak és a fennálló nyelvhasználati status quo durva megsértésének tartja.
Pavol Paska szlovák házelnök tegnap levelet küldött Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés elnökének, amelyben megmagyarázza, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosításának „semmi köze sincs semmiféle szofisztikus támadáshoz sem a magyar, sem más, Szlovákiában élő kisebbség ellen”.
