Gorbacsov önkritikus emlékezése

A Szovjetunióban a peresztrojkával megindult átalakulás kihatott a baráti szocialista országokra is, ahol Románia kivételével demokratikus keretek között dönthettek a társadalmi-politikai berendezkedésről az emberek. Ezek voltak az úgynevezett bársonyos forradalmak – értékelte egyik közelmúltban tartott moszkvai sajtóértekezletén a húsz évvel ezelőtt történteket Mihail Gorbacsov, az SZKP utolsó főtitkára, akinek érdemei elvitathatatlanok Kelet-Európa átalakulásában. Még akkor is, ha a Szovjetunió elnökeként két évtizede nem így képzelte a jövőt. De erre mondják, a Nobel-békedíjat nem azért adják, amit az ember tesz, hanem azért, amit nem tett meg.
Történészek a peresztrojka csúcspontjának a népi küldöttek Gorbacsov kezdeményezésére összehívott első kongresszusát tartják. Mint a kommunista exfőtitkár fogalmaz, az 1989-es választás Oroszország ezeréves történetének egyetlen igazán szabad voksolása volt. Gorbacsov önkritikusan elismeri azt is, nem utolsósorban azért, mert nem tudták, hogyan kell élni a hatalmi helyzet adta előnnyel. „Igazi politikai küzdelem folyt, forrtak az indulatok, az újságok tele voltak vitacikkekkel. A győzelmet a kommunista párt szerezte meg 84 százalékkal, figyelemre méltó azonban, hogy 35 területi első titkár vereséget szenvedett. Az eredmény a pártelit számára sokkoló volt. Igazi politikai katasztrófaként élték meg” – emlékezik.
Gorbacsov számára a kelet-európai változások közül a berlini fal leomlása volt a legemlékezetesebb. Még 1989 júniusában az NSZK-ban járt, s a német egyesítés lehetőségéről újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a probléma megoldása a 21. századra vár. Gorbacsov rossz jósnak bizonyult. Mint emlékezik, októberben, az NDK fennállása 40. évfordulójának ünnepségein az utca már csak az egyesítésről beszélt. Gorbacsov felidézi, hogy a kérdésről ez idő tájt komoly európai viták folytak. Mitterrand francia elnök például azt mondta neki, úgy szereti a németeket, hogy azt kívánja nekik, legyen két Németországuk. Maga Gorbacsov szaladt az események után. „A helyzet alapvetően megváltozott, s ehhez alkalmazkodni kellett” – fogalmaz. Ennek ellenére valamiféle valutaközösséget vagy konföderációt képzelt el. A fokozatos egyesülésen azonban túlléptek az események.
Aztán két évre rá a Szovjetunió is szétesett. „Úgy gondolom, hogy a szövetségi államot meg lehetett és meg is kellett volna őrizni. A folyamat főszereplői azonban tisztességtelenül viselkedtek. Azt mondták, a Független Államok Közösségében a valutától a védelmi és külpolitikáig minden közös marad. Hazudtak” – kesereg Gorbacsov.

Dalok Raiszának. Mihail Gorbacsov reklámozott már pizzát, női táskát, jelent meg közvetett közreműködésével poplemez, míg most ő énekelt fel számokat egy CD-re. A tíz éve leukémiában elhunyt szeretett feleség emlékének szentelt, Dalok Raiszának címmel megjelent lemez nem kerül kereskedelmi forgalomba. A hét szerelmes románcot az orosz rock legendás alakja, Andrej Makarevics kíséretével énekli Mihail Gorbacsov, s a londoni jótékonysági árverésen elkelt lemez bevételét leukémiás moszkvai és szentpétervári gyerekek gyógyítására ajánlották fel. (MN)