Dicstelen véget ért az a csaknem négyesztendős vita, amely Szászország tartományi kormánya, a városi tanács, a helybéliek és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) között zajlott. Az ellentétes vélemények és érdekek középpontjában a 160 millió eurós befektetéssel épülő négysávos, 635 méteres Waldschlösschen híd állt. Azután, hogy az UNESCO 2004 nyarán a kulturális világörökségek sorába vette a drezdai Elba-völgyet, a város vezetősége leállította a már megkezdett munkálatokat, kiváltva ezzel a drezdaiak nemtetszését. A polgárok szükségesnek tartották a híd felépítését, s 67,9 százalékuk ezt meg is erősítette a 2005 februárjában megtartott népszavazáson. Fél évvel később az UNESCO a veszélyeztetett világörökségek „vörös listájára” tette Drezdát, figyelmeztetve az illetékeseket, a híd rontja a barokk „Elba menti Firenze” látképét, és minden bizonnyal a világörökség cím elvesztését vonja magával.
Ugyanakkor az UNESCO arra tett javaslatot a városnak, hogy a folyó alatt létesített alagúttal oldja meg a közlekedési gondokat, és haladékot is adott az eredeti elképzelés átdolgozására. A német szellemi élet legjava felismerte a köztársaság egyik legszebb városát és annak környékét fenyegető veszélyt. Az író Günter Grass és Martin Walser nyílt levelet intézett Angela Merkel kancellárhoz, járjon közbe Drezdában, és mentse meg Németország jó hírét. Helma Orosz, a város kereszténydemokrata főpolgármestere arra igyekezett rábírni az UNESCO-t, hogy ismerje el a népakarat jogosságát, amelyet a szövetségi alkotmánybíróság is alátámasztott.
A világörökség felelősei továbbra is kitartottak meggyőződésük mellett: a híd kettévágja a völgyet, és megsemmisíti az értékes kultúrtájat. A drezdai önkormányzat halogató taktikája nem vált be, a 21 tagú világörökség-bizottság csütörtökön Sevillában 14:5-ös eredménnyel, két érvénytelen szavazat mellett, döntött: Drezdát és az Elba-völgyet törlik a világörökségek listájáról. „Fekete napja ez a városnak és a német kultúrnemzetnek” – hangoztatta a szövetségi építésügyi tárcáért felelős Wolfgang Tiefensee. Bernd Neumann kulturális államminiszter pedig kijelentette: „Sajnálatos, hogy az illetékesek nem voltak képesek kompromiszszumos megoldást találni.”
Az UNESCO mindeddig két alkalommal hozott ilyen értelmű, kedvezőtlen döntést, előbb egy ománi természeti vidékről, ahol az arab ország földgáz és olaj után kutatott, majd most Drezdáról.
Evakuálták a liverpooli lelátót, a csodagyerek lecsapott, Pécsi debütált az Anfielden
