Ingatlanadó, súlyosbodó nyomorprés

Az ingatlanadó tervezett bevezetése és a törvénytervezet több pontjában jogi, alkotmányossági problémát vet fel és antiszociális intézkedést tartalmaz, amely a jogalkotókat, úgy tűnik, nem érdekli, mivel egyetlen cél a bevétel növelése (lásd a pénzügyminiszterrel a 2009. június 17-i Kereszttűz riportot). Sajnálatos módon nem érdeklik őket az anyagilag és szociálisan tönkremenő emberek sem. Így a nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban (pl. rendszeres szociális járadékban – 26 400 Ft) részesülők és a munkanélküliek helyzetével sem foglalkoznak, hogy azokkal mi lesz? Adott esetben ugyanis ez a társadalmi réteg is ingatlanadót fog fizetni! Ez senkit nem érdekel, pedig közel hárommillió nyugdíjas és több mint 400 ezer munkanélküli van.
Néhányat az alkotmányossági és jogi problémákról: a tervezet szerint „kedvezményt” kapnak a 62 év feletti nyugdíjasok. Ez önmagában alkotmányellenes, hiszen diszkriminatív módon kizárja a 62 év alatti nyugdíjasokat, hiszen ők ugyanolyan jogú nyugdíjasok, mint a 62 év felettiek. Ők ugyanúgy megfizették az adókat, járulékokat stb. Az alkotmány kifejezetten tiltja az emberek, társadalmi csoportok stb. hátrányos megkülönböztetését.
A tervezet szerint akinek a nyugdíja nem éri el az 57 ezer forintot, mentesül az ingatlanadó alól. Mi van a szociális járadékban (26 400 Ft) részesülőkkel, hiszen ők roszszabb helyzetben vannak, mint a nyugdíjasok! A jogalkotók szempontjából mellékes, hogy az ingatlanok már adózott jövedelemből épültek, fizettek utánuk még vagyonosodási illetéket, örökösödési illetéket. Hányszor lehet egy vagyontárgyat még további adókkal sújtani? A pénzügyminiszter szerint (Kereszttűz, 2009. június 17.) az ingatlanadó kivetésével kipróbálják a társadalom teherbíró-képességét, és ezt követően kerülhet sor az államot érintő megszorításokra, mivel ott „rengeteget lehet megtakarítani”. Pont fordítva kellett volna, és nem a lakossággal kezdeni. Mély hallgatás van a korábban emlegetett megtakarító állami intézkedésekről. Korrupció elleni fellépés, nagyberuházások felülvizsgálata, önkormányzati rendszer átalakítása, képviselők számának csökkentése, bankrendszer adóztatása, bürokrácia csökkentése stb.
Az ingatlanadó bevezetése visszaveti a lakáspiacot, a lakásépítést, nem fognak építkezni. A többi megszorító intézkedés pedig a társadalmi fogyasztást gátolja, szociális válsággal fenyegetve. Az nem megoldás, hogy a társadalom egyik csoportjára adót vetnek ki, hogy a másiknak adókedvezményt adjanak. Ez megosztja a társadalmat. Amennyiben az ingatlanok értékelését az APEH vagy az önkormányzatok végzik, célszerű a közélet tisztasága érdekében, hogy dolgozóik ingatlanjainak értékbecslését egy különálló szervezet végezze.
Kassai László
Budapest