Irántól féltette titkait Szaddám Huszein

Nem voltak hasonmásai, naponta változtatta tartózkodási helyét, és nem telefonált éveken át Szaddám Huszein, derül ki azokból a jegyzőkönyvekből, amelyeken Szaddám Huszein korábbi iraki vezető beszél amerikai nyomozóknak. A dokumentumok alapján az iraki elnök jobban félt Irántól, mint az Egyesült Államoktól.

Nem engedtem meg az ENSZ-fegyverzetellenőröknek a helyszíni szemlét, mert azonnal felismerték volna, milyen gyengévé vált Irak – mondja az „egyes számú értékes fogoly” a jegyzőkönyv szerint. A kódnév tulajdonosa, Szaddám Huszein azzal magyarázza ezt a döntést, hogy az ENSZ-ellenőrök azonnal jelentették volna Iránnak az ország állapotát és azt is, miként tud a perzsa birodalom a lehető legnagyobb kárt okozni Bagdadnak. Úgy vélte azonban akkor, hogy Irán a legnagyobb fenyegetés országára nézve, és inkább kockáztatta az amerikai támadást, mint azt, hogy Teherán megismerje gyengeségének mértékét. Elmondja, hogy amikor 2003-ban mégis beengedte az ellenőröket, az invázióról már döntöttek az amerikaiak.
Az egykori elnök szerint egyáltalán nem voltak dublőrjei, akik helyette vettek részt felvonulásokon, vagy ültek autóba, így próbálván megzavarni az esetleges merénylőket. Azt azonban elismerte, hogy mindennap máshol aludt, és 1990 márciusa és a beszélgetés ideje között mindössze két telefonbeszélgetést folytatott. Visszautasította, hogy bármilyen kapcsolata lett volna Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrrorhálózat állítólagos fejével, akit egyébként „elvakultnak” nevezett. Az elnököt 2004. februárja és júniusa között kérdezték ki az egykori Szaddám Huszein Nemzetközi Repülőtéren kialakított helyiségben. Két év múlva egy iraki különleges bíróság halálra ítélte.
Irakba érkezett Joe Biden amerikai alelnök három nappal azután, hogy az amerikai csapatok kivonultak a városokból, s átadták az ellenőrzést a helyi erőknek. Biden a rivális politikai frakciók közötti együttműködést szorgalmazta.