Teljes összevisszaság tapasztalható azoknak az összegeknek a beszedése kapcsán, amelyeket augusztus elseje és november 30-a között húsz-, ötven- és százezer forintos tételekben kíván kiosztani a rászorulóknak a kisebbségi kormány. Az MSZP elnöke az elmúlt héten bejelentette: eddig ötmilliárd forint érkezett a krízisalap számlájára. Ebből hárommilliárd forintot az áramszolgáltató cégek úgynevezett extraprofitja tesz ki. A kormányzati kommunikáció szerint hozzájárulnak a szegények megsegítéséhez a hitelintézetek is. A minisztereket és az állami vállalatok vezetőit szintén adományozásra szólították fel.
A nehéz helyzetbe került emberek támogatását szolgáló krízisalapról június 24-én hozott rendeletet a kormány. A jogszabály szerint a kincstárnál vezetett alap számlájára közérdekű kötelezettségvállalás címén lehet összegeket befizetni. A polgári törvénykönyv azt tartalmazza, hogy a közérdekű kötelezettségvállalást önkéntes hozzájárulásnak kell tekinteni. Elvben a július 24-i kormányrendelet is ebből indul ki, s egyebek közt kimondja, hogy a befizetések összege alapján a jótékonykodók igazolást kapnak társasági adójuk és személyi jövedelemadójuk csökkentéséhez.
Július 1-jén Kiss Péter, a társadalmi egyeztetésért felelős miniszter a nyilvánossággal azt közölte: a kormány megállapodást kötött az áramszolgáltatókkal, hogy a cégek a krízisalapba utalják át többletbevételük 60 százalékát. Ehhez képest a Magyar Energia Hivatal (MEH) már március 31-én határozatban kötelezte a négy érintett szolgáltatót, hogy összességében ötmilliárd forintot juttassanak vissza a fogyasztóknak. A cégek a közigazgatási határozat megállapítása szerint 2008-ban a megengedettnél nagyobb árrést számítottak fel. Az E.ON 1,5 milliárd, az Émász 150 millió, az Elmű 2,310 milliárd, a Démász 686 millió forint összeggel részesült a túlszámlázásból. Az energiahivatal március végén úgy határozott, hogy a többletbevétel hatvan százalékát a cégek kötelesek jóváírni a lakossági fogyasztók folyószámláján vagy áramszámláján. Negyven százalékot pedig karitatív alapítványok közreműködésével kell eljuttatniuk azokhoz, akiknek például már az árammérőjét is leszerelték a hátralék miatt. Ezt követően megváltozott a jogi helyzet. Egy salátatörvény részeként az Országgyűlés július 1-jétől módosította a villamos energiáról szóló törvényt és úgy rendelkezett: az energiahivatal a többletárrésnek az egyes lakossági fogyasztók számláján jóváírható részét a krízisalapba utaltathatja át. A Magyar Energia Hivatal tehát a július 1-jei salátatörvény alapján július 6-án módosította március 31-én meghozott határozatait. Eszerint az E.ON, az Émász, az Elmű és a Démász a kincstári krízisszámlára köteles átutalni az ötmilliárdos többletbevétel hatvan százalékát. Vagyis azt a pénzt, amellyel a szolgáltatók közvetlenül a lakossági fogyasztóknak tartoznak. A magánszemélyek járandósága a közkasszát gyarapítja. Az energiahivatal július 6-i határozata indokolásképpen a villamosenergia-törvény július 1-jei módosítására hivatkozik, s azt hangoztatja, hogy a cél a társadalmi szolidaritás előtérbe helyezése és a visszásságok kiküszöbölése. Szöllősi László, a MEH főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: a hivatal valóban adakozásra kötelezte a cégeket. Az összegeket ugyanis közérdekű kötelezettségvállalás címén kell befizetniük a krízisalapba. Megtudtuk, a módosító határozatokat mind a négy áramszolgáltatónak kézbesítették, de az iratok átvételéről eddig csak a Démász postai igazolása érkezett vissza. Így tegnap ennek a vállalkozásnak a dokumentumát tették közzé a hivatal honlapján. Molnár Csaba kancelláriaminisztert arra kértük: juttassa el lapunkhoz azokat a jogi és hatósági előírásokat, dokumentumokat, megállapodásokat, amelyek önkéntes jótékonykodásra köteleznek különféle személyeket és szervezeteket. Kérdés ugyanis, hogy nem a magántulajdon kisajátítása történik-e meg, visszamenőleges kormányzati intézkedéssel. Lapzártáig nem érkezett válasz megkeresésünkre.
Magyarország
magyarorszag-segitseg-ukrajna-gaz
