Kárrendezés helyett számlamizéria

Több szakértő szerint is problémákat okoz majd a kormány azon elképzelése, amely törvényben kötelezi a biztosítókat, hogy a kár teljes összegét csak áfás számla ellenében téríthetik meg, ennek hiányában pedig csak a nettó összeget fizethetik ki. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára szerint ez a gyorsított kárrendezés halálát jelentené. A szakember lapunkkal közölte: az áfa összegének kifizetése a szabályozás megváltozása miatt hónapokig elhúzódhat.
Kozma Péter biztosítási területen járatos ügyvéd szerint az újabb szerződések jó részében már szerepel az áfás számlára vonatkozó feltétel, ám a kártérítések esetében ez gondokat okozhat. – Abban az esetben, ha a károsult mindenképp megjavítja például a sérült gépkocsiját, az esetek jó részében be is tudja mutatni a számlát. De mi történik akkor, ha valaki úgy dönt, hogy inkább eladja a sérült járművét? – teszi fel a kérdést az ügyvéd. Elmondása szerint ilyen esetekben két bírói gyakorlat áll egymással szemben. Az egyik szerint automatikusan meg kell ítélni az áfa összegét a károsultnak, míg a másik szerint csak akkor jár, ha be tudja bizonyítani, hogy az áfa összege is hozzátartozik a kárhoz. Ez utóbbi bizonyításához egyébként nincs feltétlen szükség számlára, akár egy igazságügyi szakértő is kikalkulálhatja az összeget – közölte Kozma Péter. Vagyis jelenleg az ügyfél szerencséjén múlik, hogy milyen bíróhoz kerül, és megkapja-e az áfa összegét, vagy nem.
Az ügyvéd szerint a gazdaság fehérítésének szándéka dicséretes, de ezzel a módszerrel nem biztos, hogy elérhető, sőt az is lehet, hogy épp ellentétes hatást vált ki. – Ha az ügyfél számlát kér a biztosítója számára, akkor könnyen lehet, hogy a szervizeknek vastagabban fog majd a ceruzájuk, amikor a munkadíjat tüntetik fel rajta – közölte Kozma Péter. Hozzátette: ráadásul a hazai számlagyárak is jól járhatnak, hiszen azon ügyfelek, akik saját maguk javítják meg vagy ismerőseikkel hozatják helyre a károkat, számlát fognak keríteni, hogy bemutassák azt a biztosítónak. Az áfából származó állami többletbevételt legjobb esetben is a teljes károk legfeljebb 5-6 százalékára becsüli, mivel például gépkocsijavítás esetében az alkatrészekről eddig is benyújtották a számlát a károsultak, a munkadíj pedig általában csak a teljes költség 20-30 százalékát teszi ki.