Kétszáz hallgató a nyári egyetemen

Kétszáz, több mint harminc országból érkezett hallgató részvételével a hét elején megnyitotta kapuit a Debreceni Nyári Egyetem. Az ország legrégebbi szabadegyetemén továbbra is a magyar nyelv oktatása áll a középpontban. Az idei, nyolcvanharmadik programsorozat kulturális kínálata a szokásosnál is színesebbnek ígérkezik.

Trianon hívta életre. A Trianon okozta sokk, a határok szellemi életet is felszabdaló széttagoltságának oldására Hankiss János franciaprofesszor, Milleker Rezső, Tankó Béla és Rugonfalvi Kiss István 1927-ben megalapította a Debreceni Nyári Egyetemet. A népfőiskolai jelleggel működő szabadiskola a magyar nyelv oktatása mellett fő célként tűzte ki a hungarológia, a magyarságtudományok oktatását. A nemzeti érzés erősítésében óriási jelentőséggel bíró nyári egyetem 1938–39-re olyan népszerű lett, hogy több mint nyolcszáz hallgatója volt. A háború, majd a Rákosi-korszak hosszú időre megakasztotta működését, ám a hatvanas évektől folyamatosan újjáéledt és bővült. A rendszerváltás éveiben újra elérte egykori népszerűségét, hatására egykori hallgatói magyar tanszékeket hoztak létre számos helyen, például Tokióban és Nápolyban. 1991-ben a nyári egyetem kurzusait hosszú évekig szervező Gellén József munkásságának köszönhetően kiadták a Hungarolingua című tananyagot, ami azóta is a magyar nyelv oktatásának legelfogadottabb eszköze szerte a világon.

Jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedekben Debreceni Egyetemen (DE) 1927-ben útjára indított debreceni szabadiskola. Alapvető küldetését, a magyar nyelv és kultúra terjesztését, ápolását azonban mindig megőrizte. Továbbra is számottevő a magyar származású külföldiek részvétele, ám egyre többen tanulják nyelvünket munkájuk vagy tanulmányaik miatt. A kurzus híre szájhagyomány útján terjed, a magyarul tanulni vágyók leginkább a debreceni képzést részesítik előnyben – hangsúlyozta Fésüs László, a DE rektora. Az idén Franciaországból, Németországból és az Egyesült Államokból érkezett a legtöbb hallgató, de a japán, ausztrál, argentin és kínai vendégeken kívül ebben az évben először Mexikóból is érkezett diák. A legfiatalabb résztvevő 16 éves, a legidősebb pedig egy finn származású, 72 éves férfi, aki jelenleg Nagy-Britanniában él.
A nyári egyetem arculata évről évre színesedik. Az utóbbi években térben és időben is terjeszkedett: Sopronban és Budapesten indítottak külföldieket magyarra oktató nyelviskolákat, és a nyári kurzusok mellé felsorakoztak az őszi, téli és tavaszi tanfolyamok is. Most az alaprendezvény megújításán dolgoznak, ezt szolgálja, hogy Szaffkó Péter docens személyében új igazgató került a nyári egyetem ügyvezetői székébe, a kurzus munkáját Duffek Mihály művészeti igazgató is segíti. Az augusztus 15-ig tartó nyelvi képzés mellett a magyar kultúra intellektuális és érzéki értékeiben egyaránt lehet részük a hallgatóknak. Akik nem bírják még elég jól a nyelvet, angolul hallgathatnak előadásokat irodalmunkról, történelmünkről. A modern magyar képzőművészet alkotásainak otthont adó Modemben, a régi mesterségeket őrző Tímárházban, a Déri Múzeumban pedig Debrecen kulturális életével ismerkedhetnek meg a hallgatók. Mások esti beszélgetéseken vehetnek részt. Ezeken szó lesz a rendszerváltás utáni Magyarországról, a hazai turizmus és gasztronómia értékeiről, illetve a Debreceni Egyetem képzéseiről. Évek óta sikeres a magyar filmeket bemutató filmklub is. A komoly programok mellett idén sem maradnak el a társasági összejövetelek, s most először Budapestre is szerveznek kirándulást.
Szaffkó Péter a nyári egyetem további terveiről elmondta: jövőre kreditpontokat érő képzéseket szeretnének indítani a határon túli magyar hallgatóknak, illetve a magyar kultúrával foglalkozó idegen nyelvű diákoknak. Terveznek külföldre kihelyezett kurzusokat is: az első helyszín a tervek szerint Nagyvárad lesz, a nyári akadémiával indított közös programokból pedig hagyományt kívánnak teremteni.