Ezentúl megóvhatja a hazai beszállítókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól az a két törvény, amelyet az élelmiszer-etikai kódex kudarca után teljes parlamenti támogatással öt országgyűlési képviselő kezdeményezésére szavaztak meg hétfőn. A jogszabályok egyike tételesen felsorolja, mi számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak és milyen büntetés jár annak a kereskedőnek, aki visszaél piaci erejével a termelők kárára. Így például immár törvény tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást, a beszállítóktól indokolatlanul szedett sarcok alkalmazását, illetve egyebek mellett azt is, ha a kereskedő a beszállítói számla határidőben történő kifizetéséért cserébe kedvezményeket kér. Az is büntetést von maga után a jövőben, ha úgynevezett belistázási díjat szednek a láncok, vagyis pénzt kérnek azért cserébe, hogy a termék a polcokra kerüljön. Ha valaki megszegi a törvényt, annak legalább százezer, de legfeljebb ötszázmillió forintos bírságot kell fizetnie.
Egy másik jogszabállyal bevezették a kiemelt termékpálya-szervezet fogalmát is, amely a termelő, a feldolgozó, a viszonteladó és a forgalmazó szervezetek és személyek által létrehozott olyan érdekképviseleti egyesületet jelent, amit az agrárpolitikáért felelős miniszter is elismer. Ezen szervezetek a jövőben köthetnek olyan önszabályozó megállapodást, mint amilyen az élelmiszer-etikai kódex, vagy például a termelők elmondhatják egymásnak, hogy egy nagyáruház mennyiért veszi át az egyes termékeket anélkül, hogy ezért kartellgyanú miatt megbüntetnék őket. Az új szabályok szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis csak akkor indíthat eljárást, ha azt az agrárminiszter kezdeményezi.
Nem tudni, ezen rendelkezésre a GVH Brüsszelhez fordul-e, ugyanis a friss hazai törvény gyakorlatilag jogosítványokat von el a versenyhatóságtól. Márpedig az uniós jogszabályok ezt egyértelműen tiltják – közölte korábban ezzel kapcsolatban Mihálovits András szóvivő. Tegnap szerettük volna megtudni a GVH következő lépését, azonban a szóvivő lapzártáig elérhetetlennek bizonyult.
A kereskedők ugyanakkor máris erősen tiltakoznak, mert szerintük a törvény a multinacionális élelmiszergyártókat védi a mezőgazdasági kistermelők helyett. A tisztességtelen forgalmazói magatartást szabályozó jogszabály ugyanis kizárólag a kereskedőket korlátozza, holott az üzletláncok legnagyobb beszállítói a multinacionális élelmiszergyártók – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség. Nem kizárt, hogy a kereskedők a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne hirdesse ki az őket erősen korlátozó új törvényeket.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal