Kinek segít az új törvény?

Hétfőn az Országgyűlés soron kívül fogadta el a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló vadonatúj törvényt, valamint az agrárrendtartási törvény módosítását. Ezzel évek óta tartó bizonytalanság érhet véget, mivel a beszállítók jogi védelem alá kerültek az erőfölényükkel gyakorta visszaélő kereskedőkkel szemben.

2009. 07. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezentúl megóvhatja a hazai beszállítókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól az a két törvény, amelyet az élelmiszer-etikai kódex kudarca után teljes parlamenti támogatással öt országgyűlési képviselő kezdeményezésére szavaztak meg hétfőn. A jogszabályok egyike tételesen felsorolja, mi számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak és milyen büntetés jár annak a kereskedőnek, aki visszaél piaci erejével a termelők kárára. Így például immár törvény tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást, a beszállítóktól indokolatlanul szedett sarcok alkalmazását, illetve egyebek mellett azt is, ha a kereskedő a beszállítói számla határidőben történő kifizetéséért cserébe kedvezményeket kér. Az is büntetést von maga után a jövőben, ha úgynevezett belistázási díjat szednek a láncok, vagyis pénzt kérnek azért cserébe, hogy a termék a polcokra kerüljön. Ha valaki megszegi a törvényt, annak legalább százezer, de legfeljebb ötszázmillió forintos bírságot kell fizetnie.
Egy másik jogszabállyal bevezették a kiemelt termékpálya-szervezet fogalmát is, amely a termelő, a feldolgozó, a viszonteladó és a forgalmazó szervezetek és személyek által létrehozott olyan érdekképviseleti egyesületet jelent, amit az agrárpolitikáért felelős miniszter is elismer. Ezen szervezetek a jövőben köthetnek olyan önszabályozó megállapodást, mint amilyen az élelmiszer-etikai kódex, vagy például a termelők elmondhatják egymásnak, hogy egy nagyáruház mennyiért veszi át az egyes termékeket anélkül, hogy ezért kartellgyanú miatt megbüntetnék őket. Az új szabályok szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis csak akkor indíthat eljárást, ha azt az agrárminiszter kezdeményezi.
Nem tudni, ezen rendelkezésre a GVH Brüsszelhez fordul-e, ugyanis a friss hazai törvény gyakorlatilag jogosítványokat von el a versenyhatóságtól. Márpedig az uniós jogszabályok ezt egyértelműen tiltják – közölte korábban ezzel kapcsolatban Mihálovits András szóvivő. Tegnap szerettük volna megtudni a GVH következő lépését, azonban a szóvivő lapzártáig elérhetetlennek bizonyult.
A kereskedők ugyanakkor máris erősen tiltakoznak, mert szerintük a törvény a multinacionális élelmiszergyártókat védi a mezőgazdasági kistermelők helyett. A tisztességtelen forgalmazói magatartást szabályozó jogszabály ugyanis kizárólag a kereskedőket korlátozza, holott az üzletláncok legnagyobb beszállítói a multinacionális élelmiszergyártók – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség. Nem kizárt, hogy a kereskedők a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne hirdesse ki az őket erősen korlátozó új törvényeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.