Kitolták a húzóembert a hajóból

A felszínen tervszerűen siklik előre a magyar kajak-kenu hajója. A hét végén lebonyolították a válogatóversenyt, a kapitány vasárnap este kijelölte az e hét végi Európa-bajnokságon részt vevő csapatot, amelynek tagjai ma hajnalban utaztak el Brandenburgba. A mélyben azonban vihar dúl, s azok gerjesztik, akik idehaza maradtak. Közülük az ezer méteren egyesben idehaza második helyen végzett, a négyesből mégis kimaradt Gyökös Lajos joggal érezheti úgy, hogy ellenszélben kell lapátolnia.

Storcz Botond úgy döntött, hogy a Kammerer Zoltán, Boros Attila, Molnár Péter, Bozsik Gábor összetételű négyest indítja a kontinensviadalon. Az ezer egyes, valamint kettes győztese, tehát Kucsera Gábor, valamint Gönczy Gábor és Kökény Roland eleve nem jöhetett számításba, mert egy távon belül kizárt a duplázás. Gyökös Lajos, aki Kucsera mögött második lett szólóban, annál inkább, továbbá Benkő Zoltán és Szalai Tamás is rászolgált arra, hogy legalább esélyt kaphasson.
Érdemes végignézni, hogy a szóba jövő csapattagok közül ki miként szerepelt Szegeden. Kammerer K2-500-on (Kucserával) első, K2-1000-en (Hadvina Gergelylyel) harmadik; Boros Attila K1-500-on negyedik, K2-1000-en (Dombi Rudolffal) második; Molnár Péter K1-500-on első; Bozsik Gábor K1-500-on második, K1-1000-en hatodik, Gyökös Lajos K1 1000-en második (ötszázon egyesben és párosban sem jutott a döntőbe); Benkő Zoltán K1-500-on ötödik, K2-500-on (Hadvinával) hatodik, K1-1000-en harmadik; Szalai pedig K2-500-on (Gönczyvel), K1-1000-en és K2-1000-en (Vereckei Ákossal) egyaránt negyedik lett.
Ember legyen a talpán, aki ezen eredménysorból kiindulva minden szempontot mérlegelve megkérdőjelezhetetlenül igazságos négyest farag. A szövetségi kapitány megválasztásakor azt hangsúlyozta, hogy az egyesben nyújtott teljesítmény alapján fogja összeállítani az egységet. Ami a nőknél kifogástalanul érvényesült is. Ez a szigorú elv a férfiaknál kissé felpuhult, a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer például egyéniben be sem nevezett a hazai erőpróbára. A gyakorlat inkább azt mutatja, hogy Storcz Botond a kettesben elért eredményeket is figyelembe vette. Így viszont nagyon vegyes a kép. Mert például Bozsik második helye ötszázon miért ér többet, mint Gyökösé ezren? Hiszen a táv mégiscsak ezer méter. Avagy Boros ezer párosban második lett, Szalai viszont egyesben és két külön emberrel is negyedik tudott lenni, bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni bármilyen felálláshoz. Arról már nem is szólva, hogy Molnár ezer méteren rajthoz sem állt. Ez nemcsak azért gond, mert felmérhetetlen, hogy ezen a távon mire képes, hanem mert a többiekhez képest, akik előző nap három kemény ezres pályát végiglapátoltak, ő rápihent az ötszázra. Ki tudja, azonos terhelés mellett ötszáz egyesben Bozsikkal szemben az egy tizednyi (távolságban néhány centi) előny nem fordul-e a visszájára. A legnagyobb vesztes mégis Gyökös, hiszen arra még nem nagyon volt példa, hogy a négyesbe kerülésért versengők közül a legjobb ezer egyes versenyző kimaradt volna a hajóból. Mindebből kitűnik, a szubjektív ítéletnek a korábbiaknál sokkal nagyobb a szerepe. Storcz Botond ezt vállalja, érdeklődésünkre így indokolta a döntését:
– Két vezérevezős, Kammerer és Gyökös közül kellett választanom. Az előbbi mellett tettem le a voksomat. S nem azért, mert évekig egy hajóban eveztem vele, hanem mert meggyőződésem szerint itthon még mindig ő a legjobb ezen a poszton. Gyökös viszont igazából csak az első beülőben képes jó teljesítményre, nem véletlen, hogy tavaly a klubjában sem számítottak rá tolóemberként. Molnár Péter az ötszáz egyes megnyerésével bizonyított, ahogy Boros Attila és Bozsik Gábor is a második helyezésével. Ám miként ezt korábban hangsúlyoztam, ez az egység egyelőre csak az Eb-n indul, utána még változtathatok, jövő héten kedd délig jelölöm ki azt a négyest, amelynek a jelentkezőkkel szemben ki kell állni a második hazai válogatón.
Petrovics Kálmán, Gyökös klubja, a Démász-Szeged igazgatója képtelen elfogadni ezt a gondolatmenetet:
– Nézzük a tényeket. Kammerer Zoltán óriási egyénisége a sportágnak, ám az ő vezérletével az athéni olimpia óta nem nyert magyar négyes. Még hazai válogatót sem, nemhogy vb-t, olimpiát. Gyökös Lajos viszont 2006-ban világbajnoki címre vezette a négyest. Gyökös egysége tavaly is legyőzte Kammererét, más kérdés, hogy Pekingbe nem jutott ki. Botond talán még emlékszik arra, Lajos tavaly átmenetileg Bakó Zoltánék unszolására hagyta el a szegedieket, éppen azért, mert Botonddal az élen nem volt elég gyors a hajójuk. Remélem, nem ezért kell most bűnhődnie. Az sem igaz, hogy Gyökös nem tud hátul evezni. Siebellel éveken át ment úgy párost, hogy ő volt a második, s a szegedi négyes is edzett úgy, hogy Sík Márton mögött ült. Azt kérdeztem Botondtól, mit mondjak Lajosnak, mit kell elérnie ahhoz, hogy beférjen a négyesbe? Ha legalább azt válaszolja, hogy ötszázon is a dobogón kellett volna végeznie, azt megértem, még ha elfogadni nem is tudom, Lajos ugyanis mindenképpen húzóember lett volna. Ám magyarázat helyett be kell érnünk azzal, hogy „csak”. Azt sem tartom tisztességesnek, hogy Botond csak az Eb után nevezi meg a saját négyesét. A többiek ugyanis addig nem tudnak készülni, csak egy hét marad arra, hogy összeüljön egy új hajó, ami nagyon kevés. Az alapvető céllal magam is egyetértettem, hogy ne az egyes műhelyek négyesei közül a legjobb induljon a vb-n, hanem a minden tekintetben a legjobb, ám számomra nagyon úgy tűnik, csak egy csapat érdekei érvényesülnek. Sári Nándoré. Kammerer, Molnár és Boros Attila is nála készül. Őt megértem, hiszen az a dolga, hogy minél több versenyzőjét betolja a csapatba. A kapitánynak lenne az a dolga, hogy igazságosan mérlegeljen.
Kemény szavak. A felkavart hullámokat Kammerer, Boros Attila, Molnár és Bozsik tudja lecsillapítani, ha az Eb-n jól szerepelnek. Ellenkező esetben a vihar újult erővel visszatérhet.