Kérés a köztársasági elnökhöz. Az elmúlt húsz évben még nem volt példa arra, hogy egy jogszabálynak az legyen az egyetlen célja, hogy megtévessze az állampolgárokat – olvasható abban a levélben, amit Angyal József okleveles adószakértő juttat el ma a köztársasági elnök hivatalához. A szakember arra kéri Sólyom Lászlót: ne írja alá a tegnap megszavazott 2010-es adótörvényt. Szerinte főként a személyi jövedelemadóról (szja) szóló rész kifogásolható, ugyanis az szja új számítási módszere átláthatatlan, követhetetlen, és megakadályoz mindenféle nemzetközi és hazai összehasonlítást. Az új szabályok szerint jövőre, és azt követően a magánszemélyek keresményéhez hozzá kell adni a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos járulékot is, s az így kapott összeg szerint számítandó ki az adó. Ez pedig matematikai bakugrásokhoz vezet. Ugyanis ha valaki jövőre százezer forintot keres egy hónapban, akkor az adót – a munkáltatói járulék hozzászámítása miatt – 127 ezer forint után kell megfizetnie. Ebből pedig az következik, hogy százezer forintnak a 17 százaléka nem 17 ezer, hanem 21 590 forint lesz. A szakértő szerint az új és rendkívül bonyolult megoldás egyrészt megtévesztő, másrészt adócsökkentésként mutat be adóemelést. Ezen túlmenően Angyal József úgy látja: a kormány – noha jogszabályi kötelezettsége lett volna – nem indokolta meg, miért nyúl hozzá az szja rendszeréhez. A szakember a levelében rögzíti azt is, hogy több ponton alkotmányossági kételyeket ébreszt a megszavazott elgondolás. Mindezek tükrében azt kéri Sólyom Lászlótól, ne írja alá az adótörvényt, azt inkább küldje vissza a parlamentnek megfontolásra, vagy kérjen az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. A dokumentumot a szakember ma juttatja el a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz. (J. T.)
Minden fennakadás nélkül működött tegnap is a szocialista–szabad demokrata tandem: a jövő évi adómódosításokat 211 igen és 152 nem szavazattal fogadta el a parlament. Eszerint 2010. január 1-jétől ötmillió forintig 17, afelett 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, 2011-től pedig 15 millió forintra tolódik ki az alsó jövedelemhatár. A természetbeni juttatások közül a munkaadó 25 százalék adót fizet többek között az üdülési csekk, az étkezési jegyek és az iskolakezdési támogatás után. Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig, ha ezeket a kifizetéseket a munkahelyünk tulajdonosa felvállalja. Ugyanakkor az szja-sávok eltolásából adódó előnyöket gyakorlatilag lenullázza, hogy egy sor adókedvezményt megvonnak, és a szuperbruttósítás miatt a jövedelmek jelentős része átkerül a magasabb adósávba. A szuperbruttósítás lényege ugyanis az, hogy az adónk alapjához hozzáadódik a 27 százalékos munkaadói járulék is, és az így kapott érték után számítják fel az adókulcsot. Így az új szabályozás csaknem kétmillió embernek jelent többletterhet, és csak egy kisebb rétegnek könnyítést.
A társasági adó 19 százalékra emelkedik, vagyis a 2006-ban átmenetileg bevezetett különadó lényegében beépül a társasági adóba, holott a szocialisták korábbi ígéretei szerint már 2008 elején el kellett volna törölni ezt a közterhet. Az eva adókulcsa is emelkedik: a jövő év elejétől 30 százalék lesz. Az önkormányzatok tiltakozása ellenére az országgyűlés elfogadta, hogy jövő évtől a helyi iparűzési adót már az APEH szedi be. Az adóparadicsomba kimenekített jövedelmek hazahozatala ez év végéig még adómentes marad, vagyis addig amnesztiát kaptak az offshore cégek tulajdonosai, jövőre viszont 30 százalékos adót kell fizetniük.
A jövő esztendőtől bevezetik a vagyonadó név alatt futó ingatlanadót is, amit 195 igen és 165 nem szavazattal fogadott el tegnap az országgyűlés. Eszerint jövő januártól adót kell fizetni a 30 millió forint feletti értékű lakások, illetve a személyautók, repülők és hajók után. A szabad demokraták közül hét képviselő – köztük Gulyás József, Fodor Gábor és Béki Gabriella – szavazott nemmel, annak ellenére, hogy a délelőtti frakcióülés határozata szerint mindegyik SZDSZ-es honatyára kiterjesztették a frakciófegyelmet. Gusztos Péter és Horn Gábor pedig nem szavazott. Az új adót önbevallás alapján szedi majd be az APEH, kulcsai 30 millió forintig 0,25 százalék, 30–50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig fél százalék. Bevallást akkor kell tenni, ha a lakás számított értéke eléri a 30, illetve második lakás esetén a 15 millió forintot, de fizetni a forgalmi érték alapján kell. A sokadik ingatlan már az első forinttól adózik. A nyugdíjasok és a munkanélküliek adófelfüggesztést kérhetnek, de a meg nem fizetett adót az állam jelzálog formájában ráterheli a lakásukra, és végső megfizetéskor kamattal is növeli az adó értékét.
– A vagyonadó nem felel meg az alapvető alkotmányossági feltételeknek – mondta a szabad demokrata Gulyás József az MTI-nek hétfőn. Indoklásként elmondta, hogy a hétfői frakcióülésen Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője egyszavazatos többséggel erőltette át a törvényjavaslat támogatását, miközben „nyilvánvaló, hogy az SZDSZ mint párt nem áll a javaslat mögött”. – Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a Fidesz is a vagyonadó ügyében – mondta lapunknak Tállai András szakpolitikus. Hangsúlyozta: az ingatlanadó nem más, mint egy új lakásadó, ami a lakóingatlanokat adóztatja, és semmi köze sincs a válságkezelési programhoz. Tállai szerint a jelenlegi határértékeket bármikor lefelé módosíthatja a kormány, az ingatlanok értékének mostani meghatározása pedig igazságtalan.
– Az adóváltozások nem adócsökkentést, hanem „kádári alkuk” szülte radikális adóátrendezést jelentenek – mondta tegnap reggel a Magyar Rádióban Tölgyessy Péter. Az alkotmányjogász szerint a nyugdíjasok, a nem aktívak és a minimálbér körül adózók biztosan rosszul járnak majd. Az alacsony jövedelműek ugyanis arányaiban jóval több áfát és jövedéki adót fizetnek, mint a közepes és magas jövedelműek. Tölgyessy szerint alapjaiban változik meg az adófilozófia, lényegében megszűnik a progreszszivitás, ami azt jelenti, hogy nem azok fizetnek többet, akiknek nagyobb vagyonuk van. – Az MSZP stratégiájával a szocialisták kockázatos játékba fogtak, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a következő parlamentben nem az MSZP lesz a Fidesz ellenzéke – tette hozzá Tölgyessy Péter.
