Különutas megoldások

Noha folyton az öreg kontinens integrációjáról beszélünk, mind a mai napig irtózunk attól, hogy közvetlenül csatlakozzunk bármely ilyen jellegű európai intézményhez – mondta a közép-európai sajtó munkatársaival Lausanne-ban folytatott kerekasztal-beszélgetésen Benedict von Tscharner. Svájc egykori brüsszeli nagykövete szerint ennek egyetlen oka van, az alpesi ország – amely országos döntéseit mind a 16 kantonjára egységesen kiterjesztett és érvényes eredményében egyöntetű népszavazás útján határozza meg – túlságosan ragaszkodik saját közvetlen demokráciájából eredő kiváltságaihoz. A diplomata ugyanakkor úgy véli, a fiatal generációk egyre inkább nyitottak egy esetleges svájci EU-tagság irányába. A berni politikusok mindezek ellenére például kifejezetten aggódnak amiatt, hogy az Európa Tanács – az egyetlen európai intézmény, amelynek Svájc tagja – parlamenti közgyűlése egy új elnök megválasztása esetén és irányításával aktív politikát folytasson – közölte Tscharner, aki leszögezte, ez még akkor is igaz, ha Oroszországról vagy Törökországról lenne szó. Az EBESZ-nél és a Nemzetközi Atomenergiaó-ügynökségnél is nagyköveteskedő diplomata úgy véli, országa számára tökéletes az a bilaterális együttműködési séma, amivel Svájc – közvetlen népszavazások útján – 2002 óta hatékonyan együtt tud működni az Európai Unióval.
A népszavazás intézménye – amelynek kezdeményezéséhez elegendő 50 ezer aláírás – rendkívül fontos Svájc számára, hiszen az azon megszavazott döntések törvényerőre emelkednek, megmásításukra nincs lehetőség, és ezt követően a referendum felhatalmazza a kormányt az ott foglaltak betartására, illetve a berni politikusoknak annak megfelelően kell eljárniuk, attól nem térhetnek el – mondta lapunknak Lukas Golder. A berni Politikai Kommunikációs és Társadalomtudományi Intézet (gfs) elemzője szerint ez kifejezetten igaz a svájci külpolitikát meghatározó népszavazások esetében, az ország ugyanis minden egyes ilyen referendum után – az adott kérdésben – kétoldalú megállapodást köt minden uniós tagállammal. (Svájc százhúsz ilyen, minden uniós tagállammal egyesével, bilaterális formában aláírt szerződést kötött ez idáig – a szerk.) A gfs munkatársa lapunknak azt is elismerte, legutóbb Bern az idén februárban, a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária kapcsán tartott, 2005-ben már egyszer népszavazáson elfogadott, a személyek szabad európai áramlására vonatkozó egyezmény apropóján újra kiírt referendum miatt valóban aggódott. A tét ugyanis nem volt kisebb, mint Svájc – már tavaly decemberben bevezetésre került – schengeni tagsága. „Az 59,6 százalékkal a szerződés továbbélésére voksoló svájciak azonban igent mondtak a schengeni tagságra, amelynek leginkább kifogásolt pontja a kialakításra kerülő új, ujjlenyomatokat is tartalmazó biometrikus útlevél bevezetése, és az így kialakítandó adatbázis kezelésének kérdése volt” – mondta Lukas Golder.