Mások sajátíthatják ki 1989 érdemeit

Nem csupán a berlini fal leomlásához és Németország újraegyesítéséhez járult hozzá Magyarország az 1989-es határnyitással kapcsolatos bátor döntésével, hanem Németország nemzetközi tekintélyének növekedéséhez is – hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter. Genscher – aki 1974 és 1992 között állt a külügyminisztérium élén, és ma is kiemelkedő hazai és nemzetközi tekintély – a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum vendégeként Horváth Istvánnal, Magyarország jelenlegi bécsi, illetve korábbi bonni nagykövetével beszélgetett az 1989-es eseményekről.
A szerda esti rendezvényen – amelyet az MDR német televízió különadásban mutat be – a korábbi német külügyminiszter kijelentette: az egykori NDK-ban lezajlott békés forradalom, majd az újraegyesítés nagymértékben elősegítette Németország háború utáni tekintélyének, „demokratikus arculatának” javítását. „Az akkori német forradalom, illetve szabadságharc a magyar hozzájárulás nélkül aligha valósulhatott volna meg” – fogalmazott Genscher, hangsúlyozva, hogy Németország ezért soha nem múló hálával tartozik.
Az akkori eseményekre visszaemlékezve Genscher úgy értékelte, hogy a változások jelei a keleti tömb több országában érezhetők voltak, a Mihail Gorbacsov vezette Szovjetunió, de mindenekelőtt Magyarország azonban élen járt ezen a téren.
Emlékeztetett arra is, hogy a határnyitás kezdetben az akkori keletnémet vezetés dühödt tiltakozását váltotta ki, húsz nappal később azonban már fordulat következett be az NDK álláspontjában. Az egykori csehszlovák vezetés ugyanis az ott tartózkodó keletnémetek kiutazásának engedélyezését Kelet-Berlin beleegyezésétől tette függővé, és az NDK megadta az engedélyt. Ezzel pedig a fal leomlásáig vezető folyamat immár feltartóztathatatlanná vált – értékelte Genscher, hangsúlyozva az emlékezés szükségességét. „1989 szellemét meg kell őrizni a mai kor számára” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Horváth István aggodalmának adott hangot ugyanakkor amiatt, hogy az évfordulót más országok „sajátíthatják ki”. A mostani évforduló kapcsán rendkívül fontosnak nevezte az emlékezést, utalva arra: a mai ifjúság számára – amely közvetlenül nem élhette át az akkori eseményeket – jobban kell tudatosítani az akkor történteket.