Még nyitva a kiskapu

Ellenzéki nyomásra személyesen állíttatta le a tatabányai víziközmű egyes tevékenységeinek privatizációját a pénzügyminiszter. Oszkó Péter emiatt ellentétbe került a vagyonkezelő törekvéseivel.

Ne csak a cégeket, a vagyonkezelői jogot se lehessen privatizálni – ez a célja annak a módosító javaslatnak, amit a fideszes Fónagy János és Bencsik János nyújtott be a parlament elé. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert bár a stratégiai fontossággal bíró állami vagyont a vonatkozó törvény tartalmazza mint tartósan állami kézben tartandó vagyonelemeket, ám szerintük ezek védelme csak akkor valósulhat meg teljeskörűen, ha a vagyonkezelői jog sem kerülhet magánkézbe. A beadvány vélhetőleg csak ősszel kerülhet az országgyűlési képviselők asztalára, s nem kizárt, hogy többségi támogatást kap. A honatyák ugyanis hétfőn nagy többséggel fogadtak el egy valójában csak egyszerűsítésre szolgáló módosítást, ami a legnagyobb ellenzéki párt azon javaslatához kapcsolódott, amely visszahelyezné a tartós állami vagyonkörbe a regionális vízműveket.
S miközben törvénnyel próbálják megvédeni a hazai víziközműveket, Oszkó Péter pénzügyminiszter Bencsik János parlamenti kérdésére közölte: személyesen járt el annak érdekében, hogy ne vonjanak be magántőkét az Észak-dunántúli Vízműbe (ÉDV). Mint arról már beszámoltunk, a tatabányai központú cégnél azt tervezték, hogy kiszervezik a karbantartási és hibaelhárítási munkálatokat, majd az így létrehozott kft.-be rövid úton magánbefektetőt vonnának be. Ráadásul mindez úgy történne, hogy az ÉDV csaknem 1,5 milliárd forintos forgalmat biztosítana az újonnan alakult társaságnak. A vízmű felügyelőbizottságának legutóbbi ülésén azonban a grémium a hivatalos közlés szerint „nem foglalkozott érdemben” a témával. Oszkó Péter szavai szerint azért nem, mert ő a lehető leghatározottabban és leggyorsabban kérte a folyamat leállítását. Mint fogalmazott, az üzemi tanács tiltakozása mellett a pénzügyminiszter határozott hangvételű levele is közrejátszott abban, hogy a bizottság nem hozta meg a várt döntést. Oszkó hozzátette, magántőkét nem vonnak be, szerkezeti változások pedig csak a költségek csökkentése érdekében történhetnek. Mindezek alapján úgy tűnik, ellentét körvonalazódik a Pénzügyminisztérium és az állami vízellátók összevonását továbbra is napirenden tartó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő között.