Egyre több céget tüntetnek el a tulajdonosaik – állítja a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo. A legelterjedtebb módszer az, hogy miután kimenekítik belőlük a vagyont, eladják ezeket olyasvalakinek, akin nem lehet behajtani a tartozást. A vevő lehet egy hajléktalan vagy egy nem létező külföldi személy, de lehet kifejezetten cégek romjainak eltakarítására specializálódott vállalkozás is. Ebben a tevékenységben egyébként egyre többen látnak fantáziát. Se szeri, se száma az „adóssággal terhelt céget vennék” kezdetű hirdetéseknek. Természetesen az ilyen „vételt” nem úgy kell elképzelni, hogy a tulajdonos pénzt kap a vállalkozásáért, sőt ő fizet a felderíthetetlen tulajdonosi hátterű vevőnek a cég átvételéért. A körülményeket jól példázza annak a villanyszereléssel foglalkozó társaságnak az esete, amelyik hónapokig azzal áltatta a hitelezőit, hogy a céget hamarosan egy szakmai befektető vásárolja meg, aki majd törleszteni fogja az adósságot. Az ügyvezető azonban az utolsó adósságrendezésről szóló tárgyalásra el sem ment. Mint kiderült, már nem az övé a cég, mert azt valaki valóban megvette. Ugyanakkor az is hamar világossá vált, hogy a szakmai befektetőnek nevezett társaságnak már tizenhét problémás vállalkozás van a tulajdonában, és a saját ügyei is átláthatatlanul összegabalyodtak. Természetesen egy ilyen esetben a pénzükre váró hitelezőknek szinte semmi esélyük nincs.
A Direktinfo legfrissebb felmérése szerint a cégek negyven százalékát még azelőtt eladják a tulajdonosok, mielőtt a hatóságok felfüggesztik az adószámot. Az adatok azt mutatják, hogy a fizetési kötelezettségeikre fittyet hányók ma már nem rettegnek attól, hogy lefülelik őket, ha Magyarországon adnak túl fizetésképtelen vállalkozásaikon. Csupán 26 százalékuk gondolta biztonságosabbnak cége külföldre juttatását. A célországok sorában még mindig Romániáé és Ukrajnáé a vezető szerep. – A cégtulajdonosok hat százaléka egyáltalán nem bajlódott a látszattal, egyszerűen eltűnt – számolt be az adatokról Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. A szakember szerint nagyon nehéz megbecsülni, hogy mennyi kifizetetlen számlát hagynak maguk után a köddé vált cégek, de nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy az utóbbi négy-öt évben több mint százmilliárd forint szivárgott el a gazdaságból az ilyen társaságok miatt. Az ügyvezető hozzátette: – Fáj a szívem, amikor magyarként azt látom, hogy szinte csak a hazai cégekre jellemző ez a trükközés, a külföldiek között alig találni rá példát.
Csatlós Csilla szerint a helyzetet az teszi igazán riasztóvá, hogy nincsenek kedvező változásra utaló jelek. Ma Magyarországon következmények nélkül le lehet lépni több száz milliós vagy akár milliárdos nagyságrendű tartozással. A csalás büntethetőségének feltétele az előre megfontolt, ártó szándék, amelynek bizonyítása hazai bíróságon nehezen sikerülhet. A külföldre eladott cégek kétharmada pedig nem készít éves beszámolót, így örök homály fedi a társaság vagyonát és kötelezettségeit. – Sajnos jelenleg nincs olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy a cégek és a tartozások eltüntetése bűncselekmény, pedig ez nemcsak a hitelezőknek, hanem az államnak is hatalmas bevételkiesést és károkat okoz.
A csődtörvényről az ügyvezető elmondta: jó hír, hogy az új szabályozás könnyítést jelent azoknak, akik a csődeljárást választják, és megpróbálják talpra állítani a cégüket. De rossz hír, hogy azok dolgát is megkönnyíti, akik el akarják tüntetni a cégüket. Csatlós Csilla szerint az idén körülbelül húszezer felszámolás várható, de a csődök száma csupán tízes nagyságrendű lesz. Hozzátette: sokkal egyszerűbb ma egy bajokkal küszködő céget magára hagyni, és bedönteni, mint egy csődeljárással kísérletet tenni a megmentésére. Ráadásul hiába vezetik be a törvényt szeptemberben, az ezzel kapcsolatos egységes bírói gyakorlat csak majd egy év múlva alakul ki, addig pedig súlyos pénzek tűnnek el a süllyesztőben.
Oroszország
Moszkva vészjósló bejelentést tett
