Milliárdos üzlet a bálnaturizmus

Szigonyok helyett fényképezőgéppel kellene a bálnákra vadászni – hangzott el a Nemzetközi Cetvadászati Bizottság találkozóján. Az ötlet banálisnak hangzik, pedig a turisták tengeri emlősök megfigyelésére szervezett útjai évente 1,2 milliárd dolláros üzletet jelentenek. A Nemzetközi Állatjóléti Alapítvány szerint ez nagyobb bevétel, mint amennyi a vadászatból származik.

Nemcsak az idei japán bálnavadászat kezdődött el a hét elején, hanem a Nemzetközi Cetvadászati Bizottság (IWC) Madeirán megrendezett konferenciája is, amelyen tegnap meglepő, de kézenfekvő javaslat született a bálnák megmentésére. A Nemzetközi Állatjóléti Alapítvány (International Fund for Animal Welfare, IFAW) jelentést nyújtott be a cetek jövőjéről döntő testületnek. Ebben az áll, hogy a teljesen békés célú, turistáknak szervezett bálnamegfigyelő hajóutak jóval jövedelmezőbbek, mint a tengeri emlősök lemészárlásából, húsuk értékesítéséből származó bevétel. Az IFAW szerint a kirándulásokból az üzletág évente 1,2 milliárd dollárra tesz szert. Az ilyen utak száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, tavaly például a Föld 119 országából több mint 13 millióan vettek részt cetmegfigyeléseken. Az utak főként Ázsiában népszerűek – írta a BBC.
A tengeri öldöklések mellett kiálló triumvirátus, Japán, Norvégia és Izland tagjai közül utóbbi képviselői szerint a két üzletág megfér egymás mellett, és akár együtt is növekedhetne. Utóbbi kijelentés ellentmond annak a ténynek, hogy a bálnavadászat évek óta veszteséges. A lemészárolt állatok húsát drága éttermekben szolgálják fel, de a kereslet csökken, így a bálnahús még kutyatápnak sem mindig eladható. Pedig dollármilliókkal támogatják az iparágat az érintett országok.
Ismeretes, a környezetvédelmi szervezetek évtizedes küzdelme nyomán az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot. Japán és a moratóriumot be nem tartó többi ország egy kiskaput játszik ki: a bálnák tudományos célú elejtése ugyanis engedélyezett.