Mindenre elszántak a tejtermelők

Luxemburgban, az uniós tagországok mezőgazdasági miniszteri találkozójának helyszínén folytatódott tegnap a tejtermelők tüntetése, miközben itthon a gazdálkodók az Európai Unió budapesti székháza előtt követeltek azonnali intézkedéseket az Európai Bizottságtól és a magyar kormánytól.

Megtartották előre beharangozott luxemburgi és budapesti tüntetésüket az uniós, illetve a hazai tejtermelők. – Nem várhatunk tovább, és nem is tűrjük tovább az Európai Bizottság által előidézett ágazati válság miatt okozott megaláztatásokat – jelentette ki Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács alelnöke, a gazdálkodók budapesti demonstrációján. Rávilágított: 2007-ben alig fél évig emelkedett a tej termelői ára, amire a bizottság igen gyorsan reagált, csakhogy rossz előrejelzések alapján, s rossz döntéseket hozva. – Azóta másfél év telt el, és a grémium nem hajlandó hibáját belátni és hathatós intézkedéseket hozni. Közben a gazdálkodók a tejért már csak literenkénti 40-50 forintot kapnak, ami az önköltségüket sem fedezi – jelentette ki. A terméktanács elnöke a hazai kormányzat intézkedéseit is elégtelennek ítélte, s emlékeztetett, hogy a termelők egy korábbi demonstrációs sorozata már elmozdított székéből egy agrárminisztert. Ezért ha nem történnek hathatós lépések a válság megoldására, több helyszínen folytatják tiltakozó akcióikat.
Mádl István, az Agroprodukt Zrt. tejüzem vezérigazgatója vérlázítónak és felháborítónak nevezte, hogy „Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, kiegészülve Németh Imre agrárminiszterrel és csapatával”, egy olyan csatlakozási szerződést írt alá az unióval, amellyel a magyar gazdálkodókat a közösség másodrendű állampolgárává degradálta. Emlékeztetett arra, hogy az új tagországok gazdálkodói a mai napig mintegy 40 százalékkal kevesebb támogatást kapnak régi társaiknál. Ezért az elmúlt öt évben a hazai termelők több mint ezermilliárd forinttal kaptak kevesebb dotációt régi uniós társaiknál. Magyarország ráadásul egyszer sem élt meglévő lehetőségével, és nem egészítette ki az uniós támogatásokat a megengedett mértékkel. Ezért – tette hozzá Mádl István – a magyarok még az újonnan csatlakozott társaikkal szemben is hátrányosabb helyzetbe kerültek. Kiemelte: a németek, a dánok, a franciák és a hollandok mindemellett még csaltak is, mivel nem tartották be a támogatási direktívákat, s több mint 25 milliárd forintot juttattak kereskedőiknek és élelmiszer-feldolgozóiknak. Ez talán egyértelművé teszi, miként képesek több száz kilométeres távolságról is olcsón Magyarországra hozni a termékeiket.
A luxemburgi és a budapesti tüntetéseken a gazdák azt követelték a döntéshozóktól, hogy az unió fagyassza be az országok tejtermelési kvótáját, az ennek alapján megítélt támogatást, és az export-visszatérítést növelje 50 százalékkal, a kvótaalapú támogatás kifizetését pedig hozza előre. A magyar termelők petíciót adtak át Gőgös Zoltánnak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkárának is, melyben követelik, hogy más tagállamokhoz hasonlóan a magyar kormányzat is avatkozzon be, nyújtson érdemi segítséget a gazdálkodóknak. – Az agrártárca teljes mértékben támogatja a tejtermelők azon követeléseit, hogy az Európai Bizottság legalább a tevékenységük önköltségének fedezéséhez szükséges feltételeket teremtse meg – reagált erre Dékány András, az FVM szóvivője.