A kánikula és a vihar nem befolyásolta észrevehetően a Balaton vízminőségét, az mindenütt kiváló – tájékoztatta lapunkat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A hétfői vizsgálatok szerint az algaszaporodást szabályozó növényi tápanyagok koncentrációja az egész tóban alacsony. A nitrogénvegyületek és az ortofoszfát koncentrációja is a kimutatási határ közelében van, ennek megfelelően kevés az alga. A klorofill-a-koncentráció a megengedhető 75 mikrogrammal szemben 6–16 mikrogramm közötti literenként, s a lebegő mikroszkopikus algák összetétele is tiszta vizet jelez.
Az alacsony nitrogéntartalom következtében a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében megjelentek a fonalas, a légköri nitrogént megkötni képes kék moszatok, a tó többi részét kovamoszatok és páncélos ostoros algák uralják. A kutatóintézet beszámolója szerint kevéssé ismert, hogy a Keszthelyi-medencéből 2006-ban előkerült egy, a hazánkba mintegy harminc évvel ezelőtt behurcolt kagylófaj, az amuri kagyló, amelynek példányai a tó mind több pontján fordulnak elő. Ma már a Keszthelyi-medence egyes területein ez a faj alkotja a kagylónépesség felét.
Az őshonos fajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű amuri kagyló Magyarország és Európa más tájai után meghódította a Balatont is. Ma ez a legnagyobb puha testű állat hazánkban, a Tisza vízrendszeréből két kilogrammos példányai is előkerültek. Elterjedése azonban nem jelent közvetlen veszélyt a Balaton élővilágára, de állományának felmérése és hatásainak megismerése fontos kutatási feladat – derül ki a vizsgálatból.
Réka, Réka Rékuci, közel kerül hozzá a Peti!
