Jönnek az IMF-kötvények. Az IMF fennállása óta először kénytelen kötvényt kibocsátani a Nemzetközi Valutaalap, amelynek igazgatótanácsa 500 milliárd dollár értékű hitelfelvételről döntött szerda késő este. A legnagyobb ipari országokat tömörítő G20 csoport még áprilisi csúcstalálkozóján megállapodott abban, hogy fel kell tölteni az IMF megfogyatkozott készletét, akkor azonban még csak 150 milliárd dolláros plafonról volt szó. A kibocsátás nem dollárban lesz, hanem egy valutakosár (SDR) szerint, amelyben az amerikai fizetőeszköz mellett az euró, a japán jen és a brit font is szerepel.
Csak az államcsőd szélén tántorgó Lettország bedőlésének nagyobb a kockázata, mint Magyarországnak, derül ki a Royal Bank of Scotland (RBS) elemzéséből, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) modellszámításain alapul. A teljes kelet-közép-európai térség államcsődkockázatait elemző összefoglaló szerint Magyarországon a legnagyobb problémát a bruttó hazai össztermékhez képest számított nagyon magas külső eladósodottság jelenti. A bank számításai szerint az összeomláshoz közeli állapotú Lettországnak és hazánknak közel másfélszer annyi a külföld felé fennálló tartozása, mint amenynyit egy év alatt a teljes lakosság megtermel. Az RBS úgy látja, a probléma gyökere a korábbi évek felelőtlen hitelfelvételeiben keresendő, listájuk összesen nyolc térségi országot talált sérülékenynek, ezek közül mi állunk a második legrosszabb helyen. Az elemzés szerint a gyenge lábakon álló gazdaságoknak a jövőben pénzügyi fizetési gondokkal kell számolniuk, s újabb IMF-hitelek felvételére is kényszerülhetnek. Hazánk eladósottságának nemcsak a mértéke, hanem az üteme is aggasztó: az Államadósság Kezelő Központ (AKK) adatai szerint 19 052 milliárd forint a központi költségvetés adóssága, amely az utóbbi öt hónap alatt még a forint erősödése ellenére is 948 milliárd forinttal növekedett. Mindez azt jelenti, hogy minden állampolgárra, a csecsemőtől az aggastyánig közel kétmillió forint államadósság-teher jut. A kilábalást nehezíti, hogy az állampapírpiacon még a nemzetközi befektetői hangulat viszonylagos megnyugvása után is nagyon magas kamatokkal kell számolni. A magyar államkötvények után még mindig közel 40 százalékkal több kamatfelárat kell fizetni, mint például a cseh kötvényekért. A különbség az országok kockázati megítélésének eltérését jelzi. Negatívan befolyásolja a piacokat, hogy a magyar jegybanki alapkamat immár a legmagasabb az egész régióban, mivel a román központi bank is csökkentette a héten a kamatlábat. Másrészt fényt jelenthet az alagút végén, hogy a tegnapi állampapír-aukciók viszonylag jól sikerültek, s az eddigi öt-öt milliárd forintos próbatételek után nagyobb mennyiségben is sikerült állampapírt eladni. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint szeptembertől hazánk euróalapú államkötvényt is kibocsáthat.
John Lipsky, az IMF vezérigazgatója kitért arra, hogy a kötvények kamata az SDR jelenlegi hetente felülvizsgált, pillanatnyilag 0,37 százalékon álló kamatának felel meg, vagyis jóval alacsonyabb, mint amennyiért hazánknak nyújtott hitelt az IMF. Az IMF szakértői szerint ugyanakkor több szempontból is erősíteni kell hazánkban a pénzintézeti szektor felügyeletét, ezt vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörének bővítésével lehetne megoldani, vagy azzal, hogy a felügyeleti munka átkerülne a Magyar Nemzeti Bankhoz, s a jegybank ezzel foglalkozó részlegét erősítenék meg.
