Nem lesz tömeges elvándorlás?

Alaposan meg kell fontolniuk a polgároknak, hogy visszalépnek-e a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe. E döntést ez év végéig kell meghozniuk az érintetteknek, ám nem lehet egyértelműen megállapítani, ki járna jól a váltással. A pénztárak nem számítanak tömeges visszalépésre.

Nehéz döntés előtt áll az a nagyjából 140 ezer polgár, aki a nemrégiben elfogadott törvénymódosítás nyomán úgy is dönthet, hogy a magánnyugdíjpénztárat otthagyva visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A lehetőség azok előtt áll nyitva, akik a tavalyi év végéig betöltötték az ötvenkettedik életévüket, és annak idején önszántukból – vagyis nem pályakezdőként – léptek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A választás joga továbbá azokat a volt pénztártagokat is megilleti, akiknek jelenleg már folyósítják az állami nyugdíjat, ám emellett korábban a magánnyugdíjpénztár is fizetett nekik bizonyos összeget. Ők azt kérhetik, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjuk összegét újból állapítsák meg. Ám ebben az esetben vissza kell utalniuk a pénztárnak azt a kifizetést, amit korábban onnan megkaptak.
A visszalépni kívánók kérelmeiket ez év végéig, azaz december 31-ig nyújthatják be, méghozzá ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, amelynek eddig vagy korábban a tagjai voltak. A határidőt pontosan be kell tartani, ugyanis a késve érkezett iratokat sem a közigazgatási szervezetek, sem a pénztárak nem vehetik figyelembe. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a napokban kiadott közleményében erre is felhívta a figyelmet, s emellett azt javasolta: a polgárok kellően dokumentált formában, például tértivevényes levélben adják postára kérelmeiket. A PSZÁF egyébiránt szeptember 30-ig levélben tájékoztatja a részletekről mindazokat, akik élhetnek a lehetőséggel.
– Nagyjából 130-150 ezer embert érinthet a törvénymódosítás, vagyis hozzávetőleg ennyien léphetnek idén vissza az állami nyugdíjrendszerbe – mondta lapunknak a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Juhász Istvánné szerint jelenleg lehetetlen megbecsülni, hányan döntenek majd a magánnyugdíjpénztárak elhagyása mellett. Ugyanis egyeseknek megérheti a váltás, másoknak kevésbé. A főtitkár úgy látja: akik igen közel állnak a nyugdíjhoz, azok akár jól is járhatnak a visszalépéssel. – Azonban mindenkinek a saját élethelyzetéhez kell igazítania a döntését – figyelmeztetett Juhász Istvánné. – Különösen azért, mert az állami nyugdíj szabályai folyamatosan változnak, s emiatt nem egyértelmű, hogy ki mekkora összegű járandóságot kaphat majd. Elég csak a 13. havi nyugdíj eltörlésére gondolni – fogalmazott a főtitkár.
Ugyan a krízis miatt az elmúlt évben veszteséggel működtek a magánnyugdíjpénztárak – és
emiatt vesztettek értékükből a tagok megtakarításai is –, az előttünk álló időszak már feltehetőleg nyereséggel kecsegtet.
Juhász Istvánné ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az idei esztendő első öt hónapjának eredményeit együttesen vizsgálva megállapítható: a pénztárak szinte minden portfóliója biztató hozamokat produkált. – Megítélésünk szerint már mutatkoznak a kilábalás jelei – mondta a főtitkár. Juhász Istvánné egyébként úgy látja, hogy legfeljebb néhány tízezren lépnek majd viszsza, vagyis tömeges elvándorlásra nem lehet számítani. – Ez a létszám bizonyosan nem rendíti majd meg a hárommillió tagot számláló magán-nyugdíjpénztári rendszert – vélekedett a főtitkár, s aláhúzta: ettől a folyamattól egyetlen pénztár sem megy majd csődbe.