– A közalkalmazotti törvény és a munka törvénykönyve is a határozatlan idejű foglalkoztatást preferálja. Ám csak azért, hogy a szünidő alatti szabadságon ne kelljen bért fizetni, a közoktatásban ezreket szerződtetnek határozott időre – erősítette meg lapunknak Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke hangsúlyozta, bizonyos esetekben, például helyettesítésre, egy konkrét feladat elvégzésére törvényileg is lehet határozott idejű szerződést kötni, ám itt a legtöbb esetben nem erről van szó.
Azok egyébként, akiket így foglalkoztatnak, elvesztik a végkielégítést és a felmentési időt, ennél fogva a következő leépítésnél az ő munkahelyük a legveszélyeztetettebb, mert semmibe sem kerül az elbocsátásuk – mutatott rá Kerpen.
*
Mindezeken túl az érintett pedagógusok nyugdíjszerző időt, illetve az éves szabadság arányos részét is elveszthetik. És persze marad a bizonytalanság, hogy szeptembertől újra foglalkoztatják-e őket – tette hozzá. Kérdésünkre az érdekvédő elmondta, amennyiben a törvénytelenül alkalmazott pedagógus segítséget kér tőlük, úgy felveszik a kapcsolatot az intézménnyel, és általában sikerül meggyőzni őket, hogy felesleges a pereskedés, mert azt úgyis elvesztik. Ennek ellenére sok tanító beletörődik a helyzetbe, mert adott esetben nem szívesen pereskednének, és félnek attól is, hogy esetleg panaszuk miatt szeptemberben nem veszik vissza őket – jegyezte meg Kerpen Gábor.
– Nehezet kérdez, hatósági oldalról ugyanis az ügy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre (OMMF) tartozik – mondta lapunknak Bakonyi László arra a kérdésre, hogy miként lehetne kezelni az egyébként nem új keletű problémát. Az Oktatási Hivatal elnöke elismerte, a közalkalmazotti törvényt és a munka törvénykönyvét könnyű kijátszani, a közoktatási törvény viszont csak arról rendelkezik, hogy a pedagógus munkakörben dolgozók hatvan százalékát kötelező határozatlan időben foglalkoztatni. A hivatal elsősorban tájékoztatással és figyelemfelhívással tud segíteni a helyzeten, illetve egy olyan megállapodáson dolgoznak az OMMF-fel, amely szélesebb hatáskört biztosít a szervezetnek. Eszerint például egy megbízási szerződést közalkalmazotti kinevezéssé minősíthet át az OMMF – tette hozzá Bakonyi László.
Brüsszel hallgat a titkos záradékról
