Ma tárgyalnak az Egészségügyi Minisztériummal az egyetemi klinikák képviselői az ágazat finanszírozási gondjairól. Mint arról lapunk már többször beszámolt: a fekvőbeteg-ellátó intézmények és a járóbeteg-szakrendelők vezetői is vészharangot kongatnak, s úgy látják: az ismételt forráskivonás és az áprilistól hatályos új szabályok miatt kritikusan alacsony szintre süllyedt a finanszírozásuk.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke, volt szocialista egészségügyi miniszter, a Veszprém megyei kórház főigazgatója például úgy fogalmazott, hogy a több mint 120 hazai kórház mindegyikének veszélybe került a működtetése. Az egyetemi klinikák vezetői levélben fordultak Székely Tamás egészségügyi miniszterhez, s külön is megfogalmazták álláspontjukat. Mint írták: az elégtelen támogatás miatt nem fogadják az ellátási területükön kívülről érkező pácienseket. – Az egészségügy megváltozott finanszírozása nemcsak az intézmények gazdálkodását érinti hátrányosan, hanem kihat az orvosképzésre is – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.
A rektori vezető rámutatott: ha pénzhiány miatt el kell halasztani egy tervezhető műtétet, az azt is jelentheti, hogy az adott klinikai osztályon gyakorlatát töltő orvostanhallgató többé nem lát ilyen beavatkozást. Elképzelhető ugyanis, hogy a következő hónaptól már más osztályra kerül. Közölte: a mai tárgyaláson szeretnék elérni, hogy az orvosképzés ilyen értelemben független legyen az egyetemi klinikák egészségbiztosítótól kapott támogatásától.
Mire kötelezi a tagállamokat a NATO-szerződés?
