Pazarló a hazai államgépezet

Magyarországon pazarlóbban működik az állam, és nagyobb az adóelkerülés, mint a többi visegrádi országban – derül ki a jegybank friss kimutatásából. Eszerint hazánknak több mint kétszer annyit kell kamatokra fizetnie, mint a versenytársaknak, akik viszont egészségügyre és fejlesztésre fordítanak jóval többet, mint mi.

Rosszabb hatékonysággal és pazarlóbban használja fel a magyar állam az adófizetők pénzét, mint Szlovákia, Csehország és Lengyelország – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss tanulmányából, amelyben a visegrádi országok állami kiadásait hasonlították össze a jegybanki kutatók. Az MNB Szemle című kiadványában közzétett anyag szerint hazánkban az állami kiadások a GDP 10 százalékával magasabbak, mint a versenytársaknál, azaz nálunk jóval nagyobb a központosítás mértéke.
A magasabb kiadási szint egyik fő oka az eladósodottságunk: míg Szlovákia a GDP-je 1,4, Csehország 1,1 és Lengyelország 2,4 százalékát fordítja az államadósság után fizetendő kamatokra, addig Magyarországon ez a teher a GDP 4 százalékára rúg. A jegybank elemzői ráadásul összehasonlításukban még a 2007-es adatokat vették górcső alá, azóta a különbség tovább nőtt. Hátrányunk kétharmadát a többieknél jóval nagyobb adósság magyarázza, míg a fennmaradó egyharmadot a magasabb hozamok adják, tehát az, hogy a hiteltelen gazdaságpolitika miatt a külföldi befektetők Magyarországot csak magasabb kamatok mellett hajlandók finanszírozni.
A nagyobb magyarországi központosításhoz a munkát terhelő adók magasabb szintje is hozzájárul. Azokban az országokban, ahol az adókulcsok alacsonyabbak, mint nálunk, ott az állami összbevétel és összkiadás is kevesebb. Ez azt jelenti, hogy versenytársainknál az állam kevesebb pénzt tesz át egyik zsebéből a másikba. Az összehasonlító adatok szerint hazánkban az adóelkerülés is nagyobb mértékű, jóval kevesebben fizetnek adót, mint a másik három országban.
A legnagyobb, csaknem ötszázalékos különbség a közszolgáltatásoknál és az állami támogatásoknál jelentkezik. Hazánkban az új uniós országok között a második legnagyobb a népesség arányában az önkormányzatok száma, a közigazgatásban dolgozók száma ugyanakkor nem tekinthető magasnak. A versenytársakhoz képest hazánk jóval több pénzt fordít a nagy állami vállalatok korszerűtlen szerkezetének fenntartására, elsősorban a MÁV központi támogatására, ami szintén rontja kiadási mérlegünket. Az egészségügyi kiadások terén is látványos a lemaradásunk: itt a GDP 1,2 százalékával költünk kevesebbet a többieknél.
Míg oktatásra annyit költünk, mint versenytársaink, a szociális kiadásokról ugyanez nem mondható el. Hazánkban a legnagyobb a nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje, jóllehet ez a kimutatás még tartalmazza a 13. havi ellátást. A nyugdíjkiadások azonban nem azért magasabbak nálunk, mert hazánkban több nyugdíjat kapnak az időskorúak, sokkal inkább azért, mert nálunk több a nyugdíjas, illetve a rokkantnyugdíjas. Míg Lengyelországban és Szlovákiában minden negyedik ember kap nyugellátást, addig nálunk a népesség 34 százaléka számít nyugdíjasnak.