Senki nem ellenőrzi a bankokat

Eddig semmilyen szerv nem vizsgálta, hogy az IMF-hitelből megsegített bankok valóban a hazai cégek és a lakosság hitelezésére költötték-e el a pénzeket. A bankok áprilistól mostanáig 510 milliárd forintot kaptak e célra, azt azonban nem közölték, mennyit fordítottak ebből hitelezésre. Bár a vállalkozások egyre nehezebben kapnak kölcsönt, retorziót jövő tavaszig biztosan nem alkalmaz az állam a renitens bankokkal szemben.

Bár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által nyújtott hitelcsomag egyik feltétele az volt, hogy a megsegített bankoknak a hazai vállalkozások és a lakosság hitelezésére kell fordítaniuk a nemzetközi kölcsönt, korántsem biztos, hogy az eredeti célok teljesülnek. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek nem voltak hajlandók felvilágosítást adni, hogy a számukra folyósított IMF–EU-hitelből mennyi pénzt költöttek eddig a hazai cégek és a lakosság hitelezésére, s ilyen adatokat a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank sem ismer.
*
A jegybanki számsorok ugyanakkor arra utalnak, hogy a nemzetközi szervezetek kölcsöne nem a vállalkozásoknál és a háztartásoknál kötött ki.
A kamarai kimutatások értelmében a hazai cégek egyre nehezebben kapnak hitelt. Már ha egyáltalán kapnak, hiszen számos, korábban pontosan törlesztő cég esetében is a bankok nem újítják meg a hiteleket. Mint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnap lapunknak elmondta: továbbra is erős forráshiány jellemzi a hazai cégeket, amelyek a korábbinál csak magasabb kamatok és nagyobb fedezet mellett tudnak hitelhez jutni.
Márpedig a valutaalap és az EU a magyar állammal történt megállapodás keretében két mentőövet is dobott a most rendkívüli biztonságra berendezkedett pénzintézeteknek. Az első, a 600 milliárdos banki mentőcsomag néven elhíresült keretet valóban nem használták ki a bankok. Az összegből eddig csak az FHB tőkeemelésére kellett 30 milliárd forintot elkölteni, így 570 milliárd forint mentőövként jelenleg is készenlétben áll a pénzintézetek számára. E csomagot egyébként rögtön az IMF-hitel első, mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő részletéből kellett létrehozni a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében. A keretnek jövő év januárjáig kell a bankok rendelkezésére állnia, s a magyar állam csak ezután használhatja fel a pénzt más célokra, így a lejáró államadósság törlesztésére.
A pénzintézetek kaptak egy másik hitelcsomagot is, szintén az IMF–EU-hitelből. Míg a 600 milliárd forintos keretet csak tőkejuttatásra és garanciára lehet felhasználni, a második csomag célja, hogy a bankok a hazai vállalkozásokat és a lakosságot tovább hitelezzék, azaz, hogy a hitelek megvonása ne taszítson még egyet az amúgy is zuhanó gazdaságon. A korábbi hitelezés fenntartása, illetve bővítése céljából az állam idén több részletben megsegítette az OTP-t, az FHB-t és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB). Április elsején az OTP 312,6, míg az FHB 61,4 milliárd forintot kapott, április 30-án az FHB 59,2 milliárdhoz, június 19-én az MFB pedig 76,7 milliárd forinthoz jutott. Jövő kedden az OTP újabb, 117,1 milliárd forintos hitelt kap, szintén az IMF–EU-keretből.
Kérdésünkre, miszerint az IMF-keretből csaknem 4 hónapja kapott pénzből az OTP mekkora összeget hitelezett tovább a hazai cégek és a lakosság felé, a bank kitérő választ adott. E szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozásában bővülést terveznek – az utóbbi hónapokban kialakított szigorúbb hitelezési gyakorlat fenntartásával. Nem volt sokkal bőbeszédűbb a hitelezési adatok terén az FHB sem, amely a 120,6 milliárd forint sorsát firtató kérdésünkre közölte: június első felében 11 milliárd forint értékben bíráltak el pozitívan hitelkérelmeket, s további kérelmek bírálata folyamatban van. Az IMF–EU-pénzek ellenőrzésére és az esetleges retorzióra vonatkozó érdeklődésünket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elhárította, jóllehet többek között a jegybankelnök javaslata alapján kapták a kölcsönöket az érintett pénzintézetek. Mint az MNB írta, az IMF-pénzek felhasználásának kérdése a Pénzügyminisztérium (PM) hatáskörébe tartozik. Kitérő választ adott a pénzek felhasználásáról a pénzügyi tárca is. Pichler Ferenc, a minisztérium szóvivője úgy fogalmazott: a hitelezési gyakorlatot az állam saját delegáltjain keresztül tudja nyomon követni az érintett pénzintézeteknél. Mint mondta, az OTP-nek 200 milliárd forinttal kell növelnie a vállalati hitelezését az állammal kötött kölcsönszerződés értelmében, s azt, hogy ez megvalósult-e, jövő márciusban ellenőrzi le a szaktárca.
Arra a kérdésünkre, hogy éri-e a bankokat bármilyen retorzió, ha a nekik nyújtott hiteleket mégsem a céges, illetve lakossági hitelezésre fordítják, a szóvivő leszögezte: ha az derül ki jövő tavasszal, hogy az érintettek nem tartották be a megállapodást, akkor a PM felmondja a hitelszerződést. A tárca kérésére egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is végezhet ellenőrzést a pénzek felhasználására vonatkozóan. Ilyen megkeresést azonban a felügyelet tegnapi közlése szerint nem kaptak a PM-től.

Csak a remény maradt. Bár keddi parlamenti meghallgatásán még tagadta, tegnap már csak reménykedett abban Oszkó Péter, hogy nem szorul rá hazánk egy újabb kölcsönre a Nemzetközi Valutaalaptól. A pénzügyminiszter a köztévé reggeli adásában egy újabb kölcsön felvételével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „legalább részsikereket szeretnének ebben a kérdésben elérni”.