Sukorói lakmusz

Ötszázmillió forint irdatlanul sok pénz, ha ellopják; de bagatell összeg a költségvetés keretszámaihoz képest – érvelnek a közgazdászok. Sokkal többet is szoktak lopni az urak, csak arra rendszerint nem derül fény – fordíthatjuk le a szakértői megnyilatkozásokat. A Tocsik-ügyben is „csupán” nyolcszázmillióról volt szó, noha az akkor még nagyságrenddel többet ért. Bele is buktak akkor az óvatlan ballib kormánypártok, amelyikből az egyik mára tízszázalékosra zsugorodott, a másik meg egyenesen operettkorszakába lépett. A tocsikolás azonban gyönge előjáték volt a mostani „hét bő esztendőhöz” képest. Nem kétséges: spájzolni kell, mert hamarosan jön minimum nyolc szűk esztendő. Fel kell hát sebesen tölteni a külföldi bankszámlákat, megbízható kádereket beejtőernyőzni a kulcspozíciókba a menesztésüket követő busás végkielégítésük reményében, megalapozni a jövőben alapítandó „tisztakezű” pártok egzisztenciáját.
Ötszázmillió forintos vagyoni hátrány okozása miatt, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a Velencei-tó partjára tervezett King’s City szórakoztatóközpont létesítéséhez kapcsolódó tranzakciókkal összefüggésben. Vacak albertirsai gyümölcsöst cserélt az állam kaszinózásra is alkalmas vízpartira az izraeli befektetők kedvéért, s nem tűnt fel a közszolgálati szakembereknek, hogy ez igencsak hátrányos biznisz. Az eljárásnak egyelőre nincsen gyanúsítottja. A nem létező gyanúsítottakat azonban nem védheti az idők végezetéig sem a kormányzati védernyő, sem a mentelmi jog. A lassan kivéreztetett polgári demokrácia, az „üvegzseb” sokat hangoztatott elvének diadala, hogy egyáltalán tudomást szerezhetünk ilyesfajta nyomozások tényéről. Elvégre a „megállított” kormányzati negyed projektirodájának üzelmei kapcsán folytatott központi nyomozásról csupán nyolc hónapos késéssel, úgyszólván véletlenül szerezhetett tudomást a nagyérdemű választópolgár.
A kaszinóbizniszhez elvileg minisztériumi engedély kell; gyakorlatilag területi koncessziós monopoljog is ajándékba. Ezeket Gyurcsány, Bajnai, Veres, Tátrai és Ficsor garantálták az izraelieknek a Parlament Nándorfehérvári Termében – derül ki a birtokunkba jutott jegyzőkönyvből. Még kiemelt beruházás is lett, miközben már a budai Vár sem az. Itt szögezném le: a beruházók nemzetiségének nincs jelentősége. Ők csak akkor szorulhatnak, ha a nyomozás kideríti, hogy az állam megkárosítása korrupció eredménye. Ha csak sima hazaárulásé, akkor ők szabadon elvonulhatnak. A hazaárulással (ne jogi kategóriára tessenek gondolni) Bajnaiéknak kell elszámolniuk, szabad elvonulás nélkül.
A suba alatt épült, túlméretezett, óriási környezeti terheléssel járó Királyok Városa egyszer s mindenkorra tönkrevágná a velencei-tavi nádast, a ritka madárvilágot, a vízisportokat, beárnyékolná Jellasics megfutamítóinak vitézségét, elértéktelenítené a nyugalmas tóparti ingatlanokat. Épp ezért a szabálytalan ingatlancserével nyélbeütött projekt nem sukorói belügy. Hajlok arra, hogy a kaszinó Potemkin-fala mögött egyszerű ingatlanpanama van, kiparcellázandó telkekkel. De ha mégsem, akkor a jövendő Orbán-kormány próbaköve lesz: a sukorói lakmusz. Mint ahogy a hivatalba lépett polgári kormány 1998-ban sem rettent vissza attól, hogy – „a túl fontos érdekek” ellenére – első intézkedései egyikeként hozzányúljon a Postabankhoz; a King’s City ügye sem lehet tabu semmilyen előrehaladott állapotban. Az uraknak pedig részben az igazságszolgáltatás, részben a nyilvánosság előtt kell számot adniuk tetteikről és esetleges vagyongyarapodásukról.