Koncert. A mai hivatalos plenáris megnyitó előtt tegnap a strasbourgi filharmonikusok koncerttel köszöntötték az Európai Parlament (EP) megválasztott képviselőit. Az Európai Hadtest tagjai felvonták az unió zászlaját. Az EP ma vezető tisztségviselőinek megválasztásával tartja meg alakuló plenáris ülését Strasbourgban. A néppárti Hans-Gert Pöttering EP-elnök utódja a szintén néppárti, lengyel Jerzy Buzek lesz. Megválasztják az EP 14 alelnökét is, az egyik jelölt – és szinte biztos „befutó” – erre a posztra Schmitt Pál (Fidesz). Alakuló üléseket tartanak az EP-bizottságok is. (MTI)
Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) „testvérpártja”, a CSU csaknem kizárólagos jogot követel a parlamentnek. Horst Seehofer CSU-elnök szerint a kormány a jövőben bármilyen uniós ügyben csak akkor járhat el, ha erre előzetesen megkapta a Bundestag felhatalmazását. A bajor párt sürgette azt is, hogy a jövőben tovább erősítsék az alkotmánybíróság ellenőrzői jogkörét az uniós, illetve a nemzeti hatáskörök összeegyeztethetőségének kérdésében. A vita a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat nyomán robbant ki – emlékeztet az MTI. A bírói testület az unió intézményeinek reformját előirányzó szerződést a német alkotmánnyal összeegyeztethetőnek minősítette, de úgy foglalt állást, hogy a németországi ratifikációs folyamat teljes lezárásához egy kiegészítő törvény révén szükség van a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat „európai jogainak” kiszélesítésére. A német kormány vezetői – Angela Merkel kancellárral az élen – augusztus végén, illetve szeptember elején szeretnék a Bundestag rendkívüli ülését, s az alkotmánybíróság által követelt új törvényt még az október elejére tervezett írországi népszavazás előtt el kívánják fogadni. A CSU mostani állásfoglalása azonban felboríthatja az előzetes forgatókönyvet. A CDU több magas rangú politikusa tegnap felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a CSU a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban a múlt hét végén elfogadott határozatával „gyengíti” Németország pozícióit az Európai Unióban. A kereszténydemokraták a szociáldemokratákhoz csatlakozva populistának minősítették a CSU követeléseit. A CDU Európa-szakértője, Gunther Kirchbaum elismerte, hogy az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a parlament jogköreit növelni kell, a CSU követeléseit azonban a leghatározottabban elutasította. Kirchbaum úgy ítélte meg, hogy a mindenkori kormánynak az uniós ügyek képviseletekor cselekvőképesnek kell maradnia, és rámutatott arra is: a keresztényszociálisok állásfoglalása nyomán az a benyomás alakulhat ki, mintha a kormány nem a parlament érdekeit képviselné.
Eközben Lech Kaczynski lengyel elnök megint azt mondta, a megismételt írországi népszavazás előtt nem írja alá a lisszaboni szerződést. Ha a referendumon a választók elfogadják a dokumentumot, még aznap ő is aláírja azt – jelentette ki, miután Varsóban tárgyalt Horst Köhler német elnökkel.
A lisszaboni szerződést azt követően szerkesztették meg, hogy az európai alkotmány tervezetének az ügye 2005-ben a franciaországi és a hollandiai népszavazáson elbukott. A lisszaboni szerződésről egyedül Írországban rendeztek referendumot: az írek azonban elutasították a dokumentumot, amelyről október 2-án ismét szavazni fognak. Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés hatályba lépjen, mind a 27 EU-tagállamban szentesíteni kell. Eddig 23 országban már eldöntött a ratifikáció ügye. Írország mellett még Németország, Lengyelország és Csehország nem fejezte még be a ratifikációs folyamatot. Magyarország az uniós tagállamok közül elsőként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést.
Ígéret. Az EU valószínűleg eltörli a szerbek vízumkötelezettségét – közölte tegnap Belgrádba Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Néhány napon belül jó hírekre számíthatnak a vízumliberalizációval kapcsolatban – fogalmazott a politikus, aki egy napra érkezett Szerbiába. (MTI)
