Hat évvel ezelőtti bevezetése óta rendszeresen élnek az úgynevezett vádalku intézményével a hatóságok, számos esetben az e módon szerzett információk jelentik a nyomozás és bizonyítás alapját. Bár a sajtóban és a közbeszédben az említett kifejezés terjedt el, tartalma alapján kevés köze van az angolszász jogrendben alkalmazott eljáráshoz.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, a hazai jog nem ismeri a vádalku fogalmát, Magyarországon a 2003. július 1-jén bevezetett, úgynevezett nyomozási alku létezik, az eljárásnak két esetét különböztetik meg a szakemberek. Az első változatban az ügyész, illetve az ő engedélyével a nyomozó hatóság elutasíthatja a feljelentést, ha a gyanúsított az ellene indított ügyben vagy más büntetőügyben olyan mértékben együttműködik a hatóságokkal, hogy a tőle szerzett információk jobban szolgálják a nemzetbiztonsági érdekeket az állam büntetőjogi igényének érvényesítésénél.
A második esetben – hasonló feltételekkel – szintén az ügyész, illetve jóváhagyásával a vizsgálatot végző hatóság a nyomozást is megszüntetheti. Kizárt a nyomozási alku a szándékos emberöléssel gyanúsítottak esetében. Skoda Gabriella beszámolója szerint az elkövető előnyt élvez azzal, hogy vele szemben a feljelentést elutasíthatja, vagy meg is szüntetheti a nyomozó hatóság, mert így mentesül a büntetés alól. Utóbbinak szintén előnye származik az alkuból, mert olyan információk birtokába juthat, amelyeket másként nem tudna beszerezni. Lapunk kérdésére, hogy visszalépett-e már gyanúsított a megállapodástól, a szóvivő elmondta: ez egyetlen gyanúsítottnak sem érdeke. Az ügyészség pedig nem léphet vissza az alkutól, mert azt a nyomozó hatóság és az elkövető köti meg.
A beszámoló szerint kizárható, hogy életellenes bűncselekmény elkövetője nyomozási alkut kössön a hatósággal.
Megjegyezzük: a Pest Megyei Bíróság jelenleg is tárgyalja azokat az ügyeket, amelyek között szerepelnek az évtized első felében a Mol Zrt. százhalombattai olajfinomítójában elkövetett üzemanyaglopások és a 2007-ben ezzel összefüggésben elkövetett diósdi kettős gyilkosság is. Lapunk úgy tudja, a bizonyítás egyetlen következetes vallomása P. Sándoré, aki az említett merényletet elkövette. A férfi nyomozási alkut kötött, majd beszámolt a gyilkosság részleteiről, s megnevezte megbízóját, Cz. Attilát is. Utóbbi több hasonló bűncselekmény felbujtója P. Sándor vallomása szerint. Cz. Attila szintén alkut kötött a hatósággal. Információink szerint – hároméves előzetes letartóztatásuk után – mindketten bekerültek a tanúvédelmi programba is.
Skoda Gabriella szerint az ügyészség nem készít statisztikát arról, hogy hány nyomozási alkura ad ki engedélyt s milyen ügyekben teszi meg. Hivatalos beszámolókból ugyanakkor kiderül, hogy a tavalyi első negyedévben több mint ezer ilyen megállapodás született. Az esetek harmadában kábítószerrel kapcsolatos ügyekben alkalmazták az alkut, s meredeken emelkedik a gazdasági büntetőügyekben hozott hasonló döntések száma is. Ilyen eset volt a 700 millió forintos erzsébetvárosi ingatlanpanama, amelyben az elsők között letartóztatott Nagy György kötött nyomozási alkut a Központi Nyomozó Főügyészséggel.
Az említett diósdi ügyet feltáró tárgyalássorozat az, amelyben az egyik legtöbb védett tanú szerepel, közülük valamennyien vádlottak is a perben. A tanúvédelem intézménye 2002 áprilisa óta létezik, azt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) koordinálja. Bartha László, a testület szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a programba való bekerüléshez több feltételnek is meg kell felelni. A tanúnak olyan vallomást kell tennie, amely elősegíti a kiemelt bűncselekmények, bűnszervezetek felderítését. Olyan információkkal kell rendelkeznie, amelyeket a nyomozó hatóság más módon nem tud beszerezni. Az NNI akkor alkalmazza a programot, ha – vallomása miatt – a tanú élete, testi épsége veszélybe kerül. Az intézkedéseknek különböző fokozatai vannak, azokat a konkrét ügyekben személyre szabják. Ebben szerepelhet, hogy a tanút elköltöztetik, vagy másik büntetés-végrehajtási intézetbe helyezik. Személyi védelmet is kaphat, nyilvános adatait titkosíthatják. Súlyosabb esetekben nevét, személyi adatait is megváltoztathatják, sőt külföldre is költöztethetik. A tanúvédelmi programot csak kiemelkedő súlyú bűncselekmények felderítésénél alkalmazzák. Az eljárás megszüntetését az érintett is kezdeményezheti, de a hatóság is felfüggesztheti, ha a tanú súlyosan megszegi a megállapodás feltételeit. A személyi védelem azonban mindkét esetben továbbra is alkalmazható. A védelem feltételeire a tanú is tehet javaslatot, de az NNI-nek is tájékoztatnia kell őt, ha valamilyen fenyegetés éri. A tanúvédelmi programnak nincs meghatározott ideje, az alkalmazott intézkedések enyhülhetnek, de szigorodhatnak is az idő múlásával. Ha a tanút vádlottként elítélik, lehetősége van külföldön letölteni büntetését. A Magyar Nemzet úgy tudja, nyomozási alkujában az említett diósdi gyilkos, P. Sándor is ilyen megállapodást kötött. Bartha László hozzátette: az NNI pontosan dokumentálja a programba bevont emberek adatait. Számukról annyit árult el, hogy hét év alatt tízes nagyságrendben alkalmazták az eljárást.
Facebook, Apple, Amazone – elhagyhatják Európát Brüsszel miatt?
