Vádalku: évi több ezer megállapodás

Nem készít statisztikákat az ügyészség a helytelenül vádalkunak nevezett jogintézmény alapján kötött megállapodások számáról, de hivatalos források szerint évente ezres nagyságrendben alkalmazzák. A törvény kizárja, hogy életellenes bűncselekmények elkövetőivel tárgyaljon a hatóság, a gyakorlatban azonban gyilkosok is bekerülhetnek a nyomozási alkuba.

Csibra Tibor
2009. 07. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hat évvel ezelőtti bevezetése óta rendszeresen élnek az úgynevezett vádalku intézményével a hatóságok, számos esetben az e módon szerzett információk jelentik a nyomozás és bizonyítás alapját. Bár a sajtóban és a közbeszédben az említett kifejezés terjedt el, tartalma alapján kevés köze van az angolszász jogrendben alkalmazott eljáráshoz.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, a hazai jog nem ismeri a vádalku fogalmát, Magyarországon a 2003. július 1-jén bevezetett, úgynevezett nyomozási alku létezik, az eljárásnak két esetét különböztetik meg a szakemberek. Az első változatban az ügyész, illetve az ő engedélyével a nyomozó hatóság elutasíthatja a feljelentést, ha a gyanúsított az ellene indított ügyben vagy más büntetőügyben olyan mértékben együttműködik a hatóságokkal, hogy a tőle szerzett információk jobban szolgálják a nemzetbiztonsági érdekeket az állam büntetőjogi igényének érvényesítésénél.
A második esetben – hasonló feltételekkel – szintén az ügyész, illetve jóváhagyásával a vizsgálatot végző hatóság a nyomozást is megszüntetheti. Kizárt a nyomozási alku a szándékos emberöléssel gyanúsítottak esetében. Skoda Gabriella beszámolója szerint az elkövető előnyt élvez azzal, hogy vele szemben a feljelentést elutasíthatja, vagy meg is szüntetheti a nyomozó hatóság, mert így mentesül a büntetés alól. Utóbbinak szintén előnye származik az alkuból, mert olyan információk birtokába juthat, amelyeket másként nem tudna beszerezni. Lapunk kérdésére, hogy visszalépett-e már gyanúsított a megállapodástól, a szóvivő elmondta: ez egyetlen gyanúsítottnak sem érdeke. Az ügyészség pedig nem léphet vissza az alkutól, mert azt a nyomozó hatóság és az elkövető köti meg.
A beszámoló szerint kizárható, hogy életellenes bűncselekmény elkövetője nyomozási alkut kössön a hatósággal.
Megjegyezzük: a Pest Megyei Bíróság jelenleg is tárgyalja azokat az ügyeket, amelyek között szerepelnek az évtized első felében a Mol Zrt. százhalombattai olajfinomítójában elkövetett üzemanyaglopások és a 2007-ben ezzel összefüggésben elkövetett diósdi kettős gyilkosság is. Lapunk úgy tudja, a bizonyítás egyetlen következetes vallomása P. Sándoré, aki az említett merényletet elkövette. A férfi nyomozási alkut kötött, majd beszámolt a gyilkosság részleteiről, s megnevezte megbízóját, Cz. Attilát is. Utóbbi több hasonló bűncselekmény felbujtója P. Sándor vallomása szerint. Cz. Attila szintén alkut kötött a hatósággal. Információink szerint – hároméves előzetes letartóztatásuk után – mindketten bekerültek a tanúvédelmi programba is.
Skoda Gabriella szerint az ügyészség nem készít statisztikát arról, hogy hány nyomozási alkura ad ki engedélyt s milyen ügyekben teszi meg. Hivatalos beszámolókból ugyanakkor kiderül, hogy a tavalyi első negyedévben több mint ezer ilyen megállapodás született. Az esetek harmadában kábítószerrel kapcsolatos ügyekben alkalmazták az alkut, s meredeken emelkedik a gazdasági büntetőügyekben hozott hasonló döntések száma is. Ilyen eset volt a 700 millió forintos erzsébetvárosi ingatlanpanama, amelyben az elsők között letartóztatott Nagy György kötött nyomozási alkut a Központi Nyomozó Főügyészséggel.
Az említett diósdi ügyet feltáró tárgyalássorozat az, amelyben az egyik legtöbb védett tanú szerepel, közülük valamennyien vádlottak is a perben. A tanúvédelem intézménye 2002 áprilisa óta létezik, azt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) koordinálja. Bartha László, a testület szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a programba való bekerüléshez több feltételnek is meg kell felelni. A tanúnak olyan vallomást kell tennie, amely elősegíti a kiemelt bűncselekmények, bűnszervezetek felderítését. Olyan információkkal kell rendelkeznie, amelyeket a nyomozó hatóság más módon nem tud beszerezni. Az NNI akkor alkalmazza a programot, ha – vallomása miatt – a tanú élete, testi épsége veszélybe kerül. Az intézkedéseknek különböző fokozatai vannak, azokat a konkrét ügyekben személyre szabják. Ebben szerepelhet, hogy a tanút elköltöztetik, vagy másik büntetés-végrehajtási intézetbe helyezik. Személyi védelmet is kaphat, nyilvános adatait titkosíthatják. Súlyosabb esetekben nevét, személyi adatait is megváltoztathatják, sőt külföldre is költöztethetik. A tanúvédelmi programot csak kiemelkedő súlyú bűncselekmények felderítésénél alkalmazzák. Az eljárás megszüntetését az érintett is kezdeményezheti, de a hatóság is felfüggesztheti, ha a tanú súlyosan megszegi a megállapodás feltételeit. A személyi védelem azonban mindkét esetben továbbra is alkalmazható. A védelem feltételeire a tanú is tehet javaslatot, de az NNI-nek is tájékoztatnia kell őt, ha valamilyen fenyegetés éri. A tanúvédelmi programnak nincs meghatározott ideje, az alkalmazott intézkedések enyhülhetnek, de szigorodhatnak is az idő múlásával. Ha a tanút vádlottként elítélik, lehetősége van külföldön letölteni büntetését. A Magyar Nemzet úgy tudja, nyomozási alkujában az említett diósdi gyilkos, P. Sándor is ilyen megállapodást kötött. Bartha László hozzátette: az NNI pontosan dokumentálja a programba bevont emberek adatait. Számukról annyit árult el, hogy hét év alatt tízes nagyságrendben alkalmazták az eljárást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.