Válságban a tejtermelők

Két héttel ezelőtti demonstrációjuk óta sem változott semmit a tejtermelők helyzete, sőt egy gyors körkép során kiderült: a multinacionális kereskedelmi láncok száz forint alá vitték a külföldi tej árát, miközben a hazai literjét továbbra is kétszáz forint körül találhatjuk a polcokon.

Levélben fordult Gráf József agrárminiszterhez Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács alelnöke, amelyben arra szólította fel, hogy rövid időn belül válaszoljanak a két héttel ezelőtti demonstrációjuk során megfogalmazott petíciójukra. A tejtermelők két héttel ezelőtti tüntetése óta nemhogy nem változott semmi, a kiskereskedelmi láncok akciózni kezdtek a külföldről behozott tejjel. Így a magyar másfél százalékos ultra hőkezelt tejjel szemben, amelynek literjét továbbra is kétszáz forint körül vásárolhatjuk meg, a külföldit már száz forint alatt is kosarunkba tehetjük. Például a lengyel tej literjét 97, az olaszt pedig 99 forintért hirdetik a multiláncok. Mindez azért is felháborító – mondta Istvánfalvi Miklós –, mert egyértelmű, hogy a kereskedelmi láncok tisztességtelenül avatkoznak be a piaci versenybe, mégpedig azzal, hogy a külföldi tejre egy-két, legfeljebb tízszázalékos árrést tesznek, miközben ez a magyar termékek esetében a 20-40 vagy ennél magasabb százalékot is eléri. Erre bizonyíték lehet azon információnk, hogy miközben a külföldi tejet száz forint alatt adják el, addig az Alföld tejtől bedobozoltan literenként 116 forintért átvett Parmalat nevű tejet 280 forint körül értékesítik. Amennyiben a külföldi tejre is hasonló árrést tennének, úgy a lengyel vagy az olasz tejet elvileg ingyen kellene átvegyék, sőt még a beszállító kellene fizessen. Közben a tejtermelőkre kényszerített ár folyamatosan csökkent, s mára literenként átlagosan csak 55-57 forintot fizetnek nekik a feldolgozók. A Tej Terméktanács alelnöke arra hívta fel figyelmünket, hogy amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem torpedózta volna meg a termelők, feldolgozók és kereskedők által aláírt kereskedelmi kódex július elsejei életbelépését, úgy most már lehetőségük lett volna óvást emelni az ilyenfajta árképzéssel szemben. Istvánfalvi Miklós ezért arra szólította fel a GVH-t, hogy ez esetben is lépjen fel legalább olyan határozottan, mint ezt tette a hazai termelőkkel és feldolgozókkal szemben.
A tejtermelők az Európai Bizottságtól is határozott fellépést követelnek, mivel az, amikor 2007-ben keresleti piac alakult ki – vagyis emelkedett a nyers tej ára –, szinte azonnal reagált, s olyan intézkedéseket hozott, amelyek eredményeként már az egész uniós piacon túlkínálatról beszélhetünk. Bár a bizottság lépéseiről igen gyorsan kiderült, hogy hibásak, a mai napig nem tűzte a miniszterek tanácsának napirendjére a termelők s az egyre több tagország által követelt változtatási javaslatokat, enélkül viszont e kérdésekről nem tárgyalhatnak. Emellett a termelők arra is felhívták a figyelmet, hogy a hazai intézkedések megkéstek, s messze nem elégségesek. A további tervek, miután uniós jóváhagyást igényelnek, már csak a válságot túlélő tejtermelőknek nyújthatnak esetleg segítséget.