Zavargástól és terrortól tart Berlin

Az Egyesült Államoktól kapott figyelmeztetések nyugtalanítják a német biztonsági szerveket – ezek szerint iszlám terrorakciók fenyegetik az országot, határozott politikai célkitűzéssel. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a parlamenti választást megelőzően a válsághelyzet miatt elégedetlenkedők tüntetései destabilizálják Németországot.

Félelemre ad okot a Washingtonból érkezett három dokumentum tartalma. Az amerikaiak megítélése szerint az al-Kaida terrorszervezet célzatosan arra törekszik, hogy az Afganisztánban állomásozó szövetséges haderők leggyengébbnek vélt tagját, Németországot visszavonulásra késztesse, és ezt a lépést merényletek elkövetésével kényszerítse ki Berlintől.
Taktikájuk a 2004-es spanyol példára épül. Madridban több bomba robbant, a merényletről téves információkkal szolgáló miniszterelnök, Jose Maria Asnar megbukott, és utóda, a parlamenti választásból győztesen kikerült Jose Luis Rodriguez hamarosan visszarendelte a spanyol katonákat Irakból. Hasonló lépésre készül és hasonló fordulatra számít az al-Kaida a szeptember végi német választás előtt. Az Afganisztánban állomásozó Bundeswehr-egységek elleni fokozódó tálib támadások és a német nyelvű videoüzenetek számának növekedése beleillik a szervezet stratégiájába. Pakisztánból olyan hírt kapott a titkosszolgálat, hogy tizenöt, Európából verbuvált, mindenekelőtt épületek felrobbantására iskolázott harcost máris visszaindítottak hazájukba, ahol további utasításokra várnak majd. Kiképzésüket az al-Kaida olyan vezető személyiségei ellenőrizték, mint al-Libi-sejk és Abu Abd al-Raham al-Nadzsdi. Hasonló mozgások észlelhetők több észak-afrikai országban is, ahol a merényletek német vállalatokat és turistákat fenyegetnek.
A Szövetségi Hírszerzőszolgálat (BND), az Alkotmányvédő Hivatal, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és az államügyészség közösen fáradozik a Domino jelszó alatt futó biztonsági program összeállításán. Az elnevezés a várható láncreakcióra vonatkozik: egyszerre több helyen, vagy egymást követően robbannának a bombák, hogy megosszák a tűzoltóság, a mentők, a katasztrófavédelem és a rendőrség erőit. A repülőtereken máris megszigorították az ellenőrzést a Pakisztán–Észak-Afrika útvonalon érkező utasokkal szemben. Emellett fokozottan figyelik azt a mintegy negyvenöt dzsihádveteránt, akik az afganisztáni–pakisztáni kiképzőtáborokból már régebben visszatértek Németországba. A szövetségi belügyminisztérium és a tartományi tárcák államtitkárai ma soron kívüli ülésre jönnek össze intézkedéseik összehangolására.
További rizikót rejtenek magukban a belső társadalmi feszültségek, amelyeket a gazdasági krízisből adódó nehézségek szítanak. Az állampolgári elégedetlenség lehetőségére máris utaltak a szakszervezetek. Az ilyen értelmű, tiltakozó tüntetések tovább növelhetik a zavargások lehetőségét. Erre utal a Vigyázat, polgárháború! címen megjelent könyv, amelynek szerzője azt híreszteli, hogy a biztonsági szervek – a 2005-ben Párizs elővárosaiban lezajlott súlyos zavargások után – bizalmas listákat állítottak össze a különösen fenyegetett német településekről. A Düh atlasza 165 várost vagy városrészt sorol fel, ahol zavargás és lázongás várható – így a Ruhr-vidéken, Hamburgban, Brémában, Hannoverben, Berlinben, Frankfurtban, Münchenben, Lipcsében, Drezdában és Chemnitzben.