A bíróságot is befolyásolná a HM?

Perlaki Tamás, a Borsod megyei Telkibányához közeli katonai adótorony csaknem egyhektáros területének résztulajdonosaként azzal vádolja a Honvédelmi Minisztérium illetékeseit, hogy befolyásuk alá próbálják vonni a bíróságokat, miután évekkel ezelőtt jogtalanul, szakhatósági engedélyek nélkül építették fel a Tubeshez hasonló monstrumot. A szaktárca nem kívánta kommentálni a telektulajdonos szavait.

Túllőtt a célon Tutsek Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogi képviselője a kánya-hegyi katonai lehallgatótorony sokadik birtokperének tárgyalásán – állítja Perlaki Tamás. Úgy fogalmazott: egyszerre két bíróságot fenyegetett meg a tárca képviselője; egyrészt a most első fokon a telektulajdonosok számára kedvező ítélettel zárult birtokpert vezető, másrészt a következő, ráépítési per ügyében eljáró bírót. A mintegy 150 erdőtulajdonost képviselő nyugdíjas férfi a Fővárosi Bíróság egyik tárgyalási jegyzőkönyvét bocsátotta lapunk rendelkezésére, amiben az áll: nemzetbiztonsági következményei lesznek annak, hogyha a tulajdonjog megszerzése a továbbiakban is nehézségekbe ütközik az alperes HM számára. Amennyiben más lehetősége nem marad, a ráépítés jogcímére hivatkozással lesz kénytelen keresetet előterjeszteni a szaktárca, bár tisztában van azzal a minisztérium jogi képviselője, hogy ez egy hosszú ideig elhúzódó eljárás eredményre lehet csak.
Perlaki hangsúlyozta: az évek során a birtokosokat nem sikerült megfélemlíteni, most jöhetnek a bíróságok, de – szavai szerint – a szaktárca bukott elsőfokú pereit a későbbiekben sem lehet eltussolni. Úgy látja, annyira nagy nyilvánosságot kapott a telkibányai Kánya-hegy adótornya körüli jogi procedúrasorozat, amit a honi katonai vezetés sem tud elfedni a közvélemény elől.
Az évek során eljáró magyar ügyészségek, valamint a szakhatóságok mindegyike kimondta, hogy egy 65 méter magas vasbeton szerkezetű katonai lehallgatótorony gyakorlatilag minden meghatározó jogszabály semmibevételével, megsértésével épült a szlovák határ mentén. Tutsek fenyegetéseit kommentálva Perlaki Tamás félelmének adott hangot, hogy az ügyben érintett bíróságok a HM-et valamilyen módon mentesítik a felelősség alól, noha minden illetékes megfogalmazta már: a kánya-hegyi torony építése jogellenes, s ellenkezik a magyar alkotmány szabályaival. Azt vizionálja a férfi, hogy a minisztérium a Kánya-hegy mind a 150, javarészt 70-80 éves erdőtulajdonosát perbe fogja alaptalan vádakkal. A zempléni erdőt szabályos kisajátítási eljárással a hadseregnek nem sikerült megszereznie – emlékezetett Perlaki Tamás –, a közigazgatási hivatal ugyanis még 2006-ban elutasította Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter Kánya-hegyet érintő kérelmét. Nem tudta a hadsereg a közérdekű célokat igazolni, ráadásul a helyi építési szabályzat tiltja az építkezést, a területet pedig védett erdővé nyilvánították.
A tulajdonosok rámutattak: a bíróság független szervezet, még nemzetbiztonsági okokból sem köteles utólag bármi áron jogszerűnek nevezni a fegyveres testület törvénysértéseit. Az út és a torony puszta léte – egyebek mellett – azért eredményez folytatólagos törvénysértő állapotot, mert Gráf József földművelésügyi miniszter 2008-ban kelt jogerős határozatában a kánya-hegyi erdő honvédelmi célú igénybevételét, az építkezéseket és magát a folyamatos használatot egyaránt törvénysértő állapotnak minősítette – emlékeztetett Perlaki. Ugyanezt állapította meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti iIgazgatósága, de Bocskai István, a szaktárca szóvivője egy korábbi bózsvai lakossági fórumon azt hangoztatta: Perlaki Tamás feleslegesen gyártja a feljelentéseket, a Honvédelmi Minisztérium minden eljárást szakszerűen bonyolított le. A HM részéről senki sem nyilatkozott, a bírósági jegyzőkönyv tartalmát nem kívánták kommentálni. Az erdőtulajdonosok levelet intéztek az Európai Parlament magyar képviselőihez, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét is az ügyre.