A lakosság nem hisz a rasszista indítékban

Belföldi politikai megrendelés állhat a romák elleni támadások hátterében – egy hírgyűjtő portál felmérése szerint kétszer annyian vélekednek így, mint ahányan rasszista indítékra gyanakszanak. A Hírstart.hu címoldalán közzétett kérdéssort tegnap délutánra 8500 látogató válaszolta meg. Közülük 48,2 százalék belpolitikai megrendelésre gyanakszik, 10,2 százalék külföldi politikai megrendelést tart valószínűnek, csupán 25,5 százalék véli úgy, hogy rasszizmus lehet az ok, és 16, 1 százalék választotta az egyéb lehetőséget.
A Romapage nevű cigány kulturális honlap is kérdést tett fel olvasóinak: ön szerint a rasszista indítékú bűncselekmények mennyire harapóztak el az utóbbi időben Magyarországon? Valamivel több mint 2500 olvasó közül 23 százalék vélte úgy, hogy jelentősen, de nem elismerten; 26 százalék szerint jelentősen, 9 százalék a valamelyest lehetőséget választotta, viszont a legnagyobb létszámú csoport, 41 százalék úgy vélte, nem jellemzők a rasszista bűncselekmények. Ismert, a közszolgálati és kereskedelmi médiumok, valamint a hivatalos szervek egyöntetűen rasszista indítékú sorozatgyilkosságot emlegetnek, bár ezt alátámasztó bizonyíték még nem került elő. A köztelevízió tegnap reggeli adásában Bencze József országos rendőrfőkapitány az elkövetők lehetséges motivációi közül megemlítette a bosszút is, valamint hangsúlyozta: a bűnnek nincs színe, és a rendőrség nem a lehetséges elkövetők etnikai háttere alapján vizsgálódik. Egy kereskedelmi rádió kérdésére, hogy rasszista-e az indíték, Bencze azt válaszolta: nem zárható ki a rasszista indíttatás, de ugyanúgy vizsgálják a bosszúvonalat és az uzsora lehetőségét is.
Korábban lapunk is beszámolt a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető Progresszív Intézet felméréséről, amelyből kiderült: nem igaz, hogy a magyar lakosság idegengyűlölő, ugyanakkor határozottan rendpárti. Az intézet által megkérdezettek csupán négy százalékának álláspontja az, hogy a bevándorlók jelentik a legnagyobb veszélyt a hétköznapok biztonságára. Ennél alig valamivel többen (öt százalék) gondolják azt, hogy a Magyar Gárdától és a hasonló szervezetektől félni kell. A szélsőséges pártokat csak a megkérdezettek hét százaléka tartja veszélyesnek, míg a pártpolitikai csatározásoktól nyolc százalék tart.