A lét a tét a Honvéd számára

A Domino Honvéd vízilabdacsapata hét játékost adott a római világbajnokságon hetedikként zárt magyar női vízilabda-válogatottba, könnyen lehet azonban, hogy a 2011-es, sanghaji vb-keretbe már egyet sem fog, mert a 2006 és 2008 között háromszoros bajnok, idén ezüstérmes egylet számára pillanatnyilag a lét a tét. A szakmai lehetőségeket már az is erősen korlátozta, hogy több kulcsjátékos – Valkai Ágnes, Tóth Ildikó, Takács Orsolya, Keszthelyi Rita – eligazolt, most azonban az sem kizárt, hogy a még kitartóknak sem lesz hol pólózniuk.
Novák Ferenc, a szakosztály igazgatója szerint azonban az ügy még nem reménytelen: „Hétfőig, augusztus 10-ig kell nevezni a bajnokságra, addig még két szponzorjelölttel is tárgyalunk, a végső döntést e megbeszélések ismeretében hozzuk meg. Egy csapatértekezleten már elmondtam, a jövőben csak amatőr státust tudunk biztosítani, ezt a lehetőséget akkor ismertebb játékosaink közül Horváth Patrícia, Kisteleki Dóra és Györe Anett is elfogadta. Csakhogy azóta négyen, öten elszerződtek, és ez új helyzetet teremtett. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy legalább az utánpótlás-szekciót megmentsük, de ha a felnőttek számára mégsem sikerülne biztosítanunk a szükséges anyagi hátteret, nem tudunk elindulni az első osztályban. Két lehetséges támogatónk, két esélyünk azért van még, reméljük, az egyikkel élni tudunk.”
Első hallásra meghökkentő a hír, de ha felidézzük, hogy a római vb-negyeddöntőben a mieink ellen győztes, végül ezüstérmes kanadaiak magyar származású alapembere, Emily Csikos nem is értette a felvetést, hogy profiként sportol-e, akkor mindjárt nem olyan döbbenetes e fordulat. A magyar sport, különösen a női vízilabda világában egyre megszokottabbá válhat majd a módi: játsszon az, aki szeretetből, szenvedélyből teszi.
Az eredmények ettől még nem feltétlenül lesznek, lennének roszszabbak. Hisz’ amit hobbiként űz az ember, azt végképp nem fogja nemtörődöm módon, rosszul művelni.