Államfői ütőkártya a Gongadze-ügyben

Felkavarta az ukrán belpolitika amúgy is hullámzó vizét Olekszij Pukacs exaltábornagynak, a belügyminisztérium bűnügyi felderítő főosztálya egykori vezetőjének a letartóztatása. Dmitro Vidrin politológus szerint a Georgij Gongadze ellenzéki újságíró meggyilkolásával gyanúsított Pukacs őrizetbe vételének híre sok ukrán politikusban váltott ki kétségbeesést.

(Ungvár)

A független Ukrajna egyik legrejtélyesebb bűnügye kulcsfigurájának tartott Olekszij Pukacs kedd esti letartóztatását az Ukrán Biztonsági Szolgálat (UBSZ) és a legfőbb ügyészség közösen hajtotta végre Viktor Juscsenko közvetlen utasítására – közölte szerdán az államfő szóvivője, Irina Vannyikova, kétséget sem hagyva afelől, hogy kinek is lesz az érdeme a kilenc éve húzódó Gongadze-ügy feltárása. Andrij Porubij, az elnöki párt, a Mi Ukrajnánk politikai tanácsának tagja viszont azért tartja jelzésértékűnek a történteket, mivel ezzel Juscsenko, beváltva választási ígéretét, mindenki tudomására hozta, hogy mindazok, akik megsértették a törvényeket, bíróság elé állnak és elnyerik büntetésüket. Maga az államfő pedig a jogvédő szervek öszszehangolt akciója megkoronázásának nevezte a történteket.
Ugyanakkor Pukacs ügyvédje, Szerhij Oszika szerint ügyfelét, akit valójában soha senki nem keresett, s már maga is régóta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy feladja magát, nem volt nehéz letartóztatni. Az UBSZ egyik elnökhelyettese, Vaszil Hricak által ismertetett hivatalos verzió szerint is Pukacs soha nem hagyta el az ország területét. Eleinte váltogatta ugyan a lakhelyét, bizonyos ideig Luhanszk, Doneck és Harkiv megyében húzta meg magát, s több alkalommal megfordult Kijevben is, de az utóbbi egy évben szinte ki sem mozdult abból a Zsitomir megyei kisközségből, ahol jelenlegi élettársával és annak kiskorú gyermekével élt együtt, szerény körülmények között.
Hricak elmondása szerint Pukacs készséges együttműködést tanúsít a kihallgatás során. Szinte azonnal beismerte nem csupán saját részvételét a Gongadze-gyilkosságban, hanem megnevezte azoknak a magas rangú állami tisztségviselőknek a nevét is, akiktől az utasításokat kapta. Közölte azt is, hogy hol találhatják meg az újságíró fejét, de a helyszínelők kutatása eddig még nem járt sikerrel.
A nyomozás sikerére való tekintettel a Pukacs által megnevezett megrendelők nevét eddig ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de Viktor Juscsenko államfő már közölte, hogy rövidesen hangzatos leleplezésekre kell számítani. Korábban, elsősorban az államvédelem volt őrnagyának, Mikola Melnicsenkónak az akkori államfő dolgozószobájában készített hangfelvételei alapján, magát Leonyid Kucsmát és titkárságának vezetőjét, a jelenlegi házelnököt, Volodimir Litvint, utódját, Viktor Medvedcsukot, Olekszandr Moroz akkori házelnököt, valamint Jevhen Marcsuk volt kormányfőt és UBSZ-elnököt emlegették a megrendelők között. Az elnökválasztási kampány viszont, vélekednek a helyzetelemzők, minden eddigi állítást felülírhat, megmásíthat, a potenciális favoritok nevével bővítve a megrendelők listáját. Többen például egyáltalán nem zárják ki, hogy felkerül a listára Julija Timosenko neve is. Ennek lehetősége azért is nagyon valószínűnek tűnik, mivel az UBSZ és a legfőbb ügyészség, amelyeknek az ellenőrzését az államfő tartja a kezében, már régóta egy olyan forgatókönyv kidolgozásán ügyködik, amely alapján Timosenkót tennék felelőssé Juscsenko megmérgezéséért is. Volodimir Feszenko politológus szerint már az eddigi nyilatkozatokból is az derül ki, hogy a Gongadze-ügyet Juscsenko vetélytársai elleni ütőkártyaként igyekeznek kihasználni.
A Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem frakció tagja, Jurij Szteckiv szerint viszont semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy a tyúkok és a disznók mellett élő tábornokot, aki rendszeresen telefonálgatott egykori kollégáinak, már évekkel ezelőtt bekonzerválták, hogy egy alkalmas pillanatban elővegyék és felhasználják. Ez a pillanat most jött el, véli Szteckiv, aki szerint a történetben az az igazán elítélendő, hogy a kilenc évvel ezelőtti tragédiát a politika most újra saját céljaira igyekszik felhasználni, áldozati vérrel kenve be ellenfelei kezét.