„Áttörtük a BKV-nál a hallgatás falát ”

Három év hallgatás után, a BKV felügyelőbizottsága napokban hozott döntéseivel elzárhatjuk a pénzcsapokat, véget vethetünk a végkielégítés, tanácsadás címén zajló sokmilliárdos pazarlásnak – mondta lapunknak adott interjújában Vitézy Dávid, a testület Fidesz által delegált tagja. Állítja: Hagyó Miklós, az MSZP főpolgármester-helyettese színrelépésével eszkalálódtak a botrányok.

2009. 08. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tényleg fordulat történt a BKV felügyelőbizottságában, hogy tagtársai, akik eddig rendre leszavazták javaslatait, most elfogadták a benyújtott korrupcióellenes csomagját?
– Nem, a BKV-nál itt az ideje a változásoknak, a végkielégítési ügy a korábbi, összességében ugyancsak sokmilliárdos botrányok után végre át tudta törni a hallgatás falát. A 12 pontos, pénzszórás- és korrupcióellenes javaslatcsomaggal, amit benyújtottam, elzárjuk a pénzcsapokat, plafont szabunk a végkielégítéseknek, a tanácsadói szerződéseknek. Már rég meg kellett volna tenni, csak akkor a nyilvánosság nyomása híján ezt nem tették.
– A BKV-nál zajló ügyekről hosszú évek óta lapunk is beszámolt. Ezek nem új keletűek.
– Igen, a felügyelőbizottságban is számtalan javaslatot tettem, amelyeket szinte kivétel nélkül mindig leszavaztak. A többség erejével visszaélve eltitkolták a munkaszerződéseket, a tanácsadói szerződéseket. Érdemes összegezni, mi folyt a BKV-nál 2006, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessé kinevezése óta. A BKV közlekedési vállalatból Budapesti Korrupciós Vállalat lett, a legutóbbi önkormányzati választások után kötötték meg a milliárdos tanácsadói szerződéseket. Emlékezetes az AAM nevű cég megbízása – amely lényegében a titkársági feladatok ellátásra vonatkozott – emlékeztetők és jegyzőkönyvek készítésére, 2,5 milliárdos összértékű volt. Emellett indokolatlan, megmagyarázhatatlan célokra költöttek el az adófizetők pénzéből tízmilliókat. Átlátszó és arcpirító, ami tanácsadás címén folyt Antal Attila és Balogh Zsolt vezetése alatt, ráadásul a BKV alapfeladatával mit sem foglalkoztak. A végkielégítési ügyek sem most, hanem két évvel ezelőtt kezdődtek: a 2006-ban kinevezett BKV-menedzsment tucatnyi tagja egy vagy másfél év után 20–40 millió forinttal távozott. Határozott idejű szerződést kötöttek velük a kirúgásuk előtt, így több mint a tízszeresét kapták annak, ami a határozatlan idejű szerződésük szerint járt volna nekik. Kijátszották tehát a szabályokat. Összesen 2007-ben és 2008-ban több mint egymilliárd forintot vett föl alig több mint 50, a közlekedési társaságnál különféle okokból, de alkalmatlannak bizonyult ember, sokuk egy vagy másfél év munkaviszony után.
– A BKV-s botrányok Aba Botond idején kezdődtek, a Hagyó Miklós embereként megismert Antal Attila viszont a mára elfeledett használtbusz-tenderbe és részben a már említett tanácsadói szerződésekbe bukott bele.
– A buszbeszerzési botrány már 2008 elején rámutatott arra, valójában mi is zajlik itt. Akkor 60 használt, 8 éves svájci buszt kívántak beszerezni, darabját 48 millió forintért, egy Alfabusz nevű cég közvetítésével. Bizonygatták, hogy nincs ennél jobb vétel. A BKV nemrégiben ugyanilyen korú belga buszokat vett, közvetítő nélkül, darabonként 21 millióért. Az önkormányzati cégnél vödörrel öntik ki a pénzt, eközben pedig tizenötezer forintos alkatrészek hiánya miatt állnak hetekig félreállítva buszok.
– Évek óta tagja a felügyelőbizottságnak. Mit tett azért, hogy ne így legyen?
– Több tucat javaslatom volt, amelyek azt szolgálták, hogy tisztába tegyük a BKV dolgait. Ezeket rendre leszavazták. A gyanús ügyek tisztázásának legkövetkezetesebb ellenfele szinte mindig Székely Gábor SZDSZ-es bizottsági elnök volt.
– A testület most is leszavazta azt, hogy Székelyt visszahívják az elnöki pozícióból, viszont az ügyben hetekig meg sem szólaló párttársa, Demszky Gábor főpolgármester az összes vezető testületet, az igazgatóságot és önnel együtt a felügyelőbizottságot is lecserélné.
– Székely Gábornak mennie kell, hisz a bizottság részben épp az ő tevékenysége miatt nem töltötte be megfelelően az ellenőrző szerepét. A végkielégítési ügyben sokkal előbb léphettünk volna, ha az elnök feladatkörének megfelelően benyújtja a volt személyzetis, Szalainé Szilágyi Eleonóra százmillió forintos végkielégítésének jogszerűtlenségére figyelmet felhívó könyvvizsgálói levelet, a nyilvánosság előtt pedig nem állítja azt, hogy minden törvényes volt. Az azóta elkészült és az általunk is megtárgyalt belső ellenőri jelentés nemcsak a törvénytelenséget állapította meg, hanem az is kiderült, hogy a végkielégítéshez az eleve abszurd 21 havi távozási pénzt, végkielégítést és titoktartási pénzt nem az amúgy is elfogadhatatlanul magas havi fizetéssel, 2,7 millióval, hanem 4,1 millió forinttal szorozták meg, így a jogsértő juttatást különböző prémiumok beszámításával, összecsúsztatásával csaknem meg is duplázták. Az igazgatóság elmarasztalásának szükségességét én is támogatom, sőt az ő felelősségüket a felügyelőbizottság már ki is mondta. Elfogadhatatlan az az érvelés is, miszerint nem tudták a városházán, mi folyik a BKV-nál. Amikor Balogh Zsolték sorra megszegték az FB határozatait, a tulajdonos erről tudott, és nem tett semmit. Ahogy Hagyó Miklós tudott a sok tíz milliós végkielégítéseket tartalmazó munkaszerződésekről is, 2008 tavaszán még vizsgálatot is hirdetett – vajon mire jutott?
– A nagyobbik koalíciós párt, az MSZP szerint viszont Kocsis István vezérigazgató leváltása a megoldás.
– Természetesen Kocsis István ügyeit is szigorral kell kivizsgálni, az offshore tanácsadói szerződésekre magam hívtam fel a figyelmet, de ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy ha valakinek öt hónappal a BKV-hoz érkezése előtt kifizetnek 100 milliós összeget, akkor azért ő lenne a felelős.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.