BKV: már vannak felelősök?

Konkrét felelősséget is megállapított tegnap a BKV felügyelőbizottsága a több mint hárommilliárd forintos végkielégítési botrányban. A Kocsis István vezérigazgató leváltását kezdeményező MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásokat folytat azután, hogy tegnap az eddig hallgató SZDSZ-es főpolgármester bejelentette: a társaság vezető testületeinek lecserélését, átalakítását kezdeményezi. A parlament illetékes albizottsága a fővárosi érintettek mellett a pénzügyminiszter meghallgatását is tervezi.

2009. 08. 27. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Balogh Zsolt, a BKV-nál kirobbant végkielégítési botrány egyik főszereplője, a cégtől nemrég végkielégítés nélkül távozott általános vezérigazgató-helyettes vezette félre Kocsis István vezérigazgatót – jelentette ki lapunknak a közlekedési társaság felügyelőbizottsági (fb) ülése után Vitézy Dávid, a testület fideszes delegáltja. Közölte: a tanácskozáson kiderült, Balogh hamis és valótlan adatokat közölt Kocsissal a korábbi személyzetis, Szalainé Szilágyi Eleonóra százmillió forintos végkielégítéséről. – Bár a testület többi, zömmel a fővárosi MSZP–SZDSZ-es koalíció által delegált tagja elutasította Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök visszahívására tett javaslatomat, kisebb módosítással elfogadták tizenkét pontból álló javaslatomat, amellyel „elzárhatók” a cégnél a pénzcsapok – mondta Vitézy Dávid. A „gondos gazdálkodást” elősegítő határozatok közül az egyik legfontosabb, hogy az fb kimondta az SZDSZ-es Tóthfalusi György vezette igazgatóság felelősségét a munka- és a tanácsadói szerződések szabályozatlansága miatt. Megállapították, hogy a határozott idejű munkaszerződések és a titoktartási pénzek alkalmazása a vezetők körében előnytelen volt a társaság számára, és határoztak az eddigi gyakorlat felülvizsgálatáról. A vezetőségnek tárgyalásokat kell kezdeményeznie Szalainé Szilágyi Eleonórával a kifizetett összegek visszafizetésére, a tárgyalások sikertelensége esetén pedig jogi lépéseket kell tenniük.
A tegnap tárgyalt belső jelentés mondta ki először, hogy az elmúlt három évben több mint hárommilliárd forintot fizettek ki a munkaszerződések felbontása miatt a BKV-nál. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenőrzési albizottsága tegnap reggeli rendkívüli ülésén ugyancsak értékelte a kialakult helyzetet, további meghallgatásokról határozott az 50 milliárd forintot is meghaladó állami támogatásban részesülő BKV végkielégítési ügyében. Domokos László (Fidesz), a testület elnöke ismertette: nemcsak Kocsis Istvánt, Székely Gábort, hanem Demszky Gábor főpolgármestert is meg szeretnék hallgatni, akárcsak a BKV könyvvizsgálóját és a Pénzügyminisztérium képviselőjét. Oszkó Péter tárcavezető volt korábban a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte vezérigazgatója. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kifejtette: nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy átfogó vizsgálatot indítsanak a BKV-nál, és a volt személyzetisének közpénzből kifizetett százmillió forintot csak polgári peres úton szerezhetik majd vissza.
Eközben a fővárosban megkezdődött a menekülés a BKV sülylyedni látszó hajójáról: a botrányban mindeddig meg sem szólaló Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester úgynevezett kabinetülése után bejelentette: mára ötpárti egyeztetést hív össze a BKV új tulajdonosi ellenőrzési és felügyeleti struktúrájának kialakítására, továbbá teljes tisztújítást kezdeményez a közlekedési társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Demszky azt is közölte, hogy „a betegszabadságon lévő Hagyó Miklós szóban felajánlotta, hogy átadja a BKV felügyeleti jogát”. Hagyó viszont közleményben tudatta: betegszabadsága alatt nem is beszélt Demszkyvel, viszont a parlamentben a munka törvénykönyvének megváltoztatását kezdeményezi a botrányos végkielégítések megszüntetésére.

Több mint hétmilliárd kintlévőség. Összességében csaknem 7,2 milliárd forint díjhátralék volt júniusban a fővárosi önkormányzat négy nagy közszolgáltató társaságánál – tudta meg az MTI. A Fővárosi Gázműveknél volt a legmagasabb a fogyasztók által ki nem fizetett díjak összege, 4,8 milliárd forint. A Főtávnál 967 millió, a Fővárosi Csatornázási Műveknél 771 millió, a Fővárosi Vízműveknél pedig 642 millió forint volt a díjhátralék júniusban. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.