Várhatóan már októbertől csatlakozhat Hódmezővásárhely a Slow City Mozgalomhoz – jelentette be tegnap Lázár János (Fidesz) a város polgármestere. Elmondása szerint a mozgalomhoz tartozó 16 ország 120 települése a helyi jellegzetességeket megtartva, erősítve küzd a globalizmus középszerűvé változtató hatása ellen. A szervezetet 1999-ben négy olaszországi kisváros alapította. Céljuk, hogy az egyre zsúfoltabbá, zajosabbá, szennyezettebbé váló kisvárosokat megpróbálják élhetővé, nyugodttá tenni. (A Slow City angol kifejezés tükörfordításban lassú várost jelent, ebben az esetben azonban inkább nyugodt városként fordítható.) A szervezetnek egy 55 pontból álló kritériumrendszere van, amelyből legalább a felének meg kell felelni ahhoz, hogy egy város csatlakozhasson. A kritériumrendszer a városi élet minden területére kiterjed, beleértve a környezetvédelmet, az infrastruktúra fejlesztését, a turizmust, a levegő és talajminőséget, a zaj- és fényszennyezés folyamatos ellenőrzését, a történelmi városközpontok védelmét, a középületek akadálymentességét, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedés előnyben részesítését.
Lázár közölte: a csatlakozási pályázatot várhatóan már a hónap végén, de legkésőbb szeptember elején benyújtja a város. Még szeptemberben megérkezhet a mozgalom tagvárosainak képviselőiből álló monitoringcsoport, amely októberre döntést is hozhat a dél-alföldi város csatlakozásáról. Hazánkból Hódmezővásárhely lesz az első, amely tagja lehet a szervezetnek. A jelenlegi tagok elsősorban uniós országok kisvárosai, de csatlakozott már a szervezethez a település Új-Zélandról, Dél-Koreából, Svájcból és Ausztráliából is. A dél-koreai városok kivételével minden település lélekszáma 50 ezer alatt van.
Magyar Péter a hallgatást választotta, miután agrárszakértője csimpánzhoz hasonlította a magyar gazdákat
