Presztízsharc Erdélyben

Tragikomikus fordulatokban bővelkedik az előbb nyárelőre, később pedig őszre halasztott székely nagygyűlés szervezése. Jelen állás szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember ötödikén, Székelyudvarhelyen megrendezi a tanácskozást, függetlenül attól, hogy azon részt vesz-e a többi erdélyi magyar szervezet.

Lesz is székely nagygyűlés, meg nem is. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői hétvégi, marosvásárhelyi egyeztetésük után közölték: szeptember 5-én, szombaton, délelőtt 11 órától a székelyudvarhelyi sportcsarnokban rendezik a korábban beharangozott székely nagygyűlést, s erre a Székelyföld valamennyi polgármesterét és önkormányzati tanácsosát meghívják, beleértve a román pártok színeiben mandátumhoz jutottakat is, akik magyar kollégáikhoz hasonlóan, szavazati joggal rendelkeznének. „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a székely önkormányzati nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – idézte Izsák Balázs SZNT-elnököt a kolozsvári Krónika. A kérdés azonban az, ki lesz majd jelen a nagygyűlésen, hiszen eddig csak a Magyar Polgári Párt (MPP) jelezte biztosra részvételét. Csakhogy a Szász Jenő vezette MPP erőteljesen megosztott, a formáció számos helyi képviselője Tőkés László és az általa irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) híve. Az európai parlamenti képviselő viszont köszönő viszonyt sem ápol az utóbbi hónapokban a vitatott körülmények között pártelnökké választott Szásszal. „Szász Jenőnek még az sem drága, hogy – Izsák Balázst, az SZNT elnökét az orránál fogva vezetve – a székely önkormányzati nagygyűlést is vakvágányra siklassa”, állította nemrég Tőkés. Júniusban az EMNT nyomására Tőkéséknek sikerült megállapodniuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezésének időpontjában (szeptember 5.), helyszínében (Székelyudvarhely) és a szervezéssel kapcsolatos további részletekben, többek között az SZNT kezdeményező szerepének elismerésében. A rendezvényre a terv szerint kétezer RMDSZ-es, valamint ötszáz polgári párti polgármestert, tanácsost vártak. Az RMDSZ szándéka azonnal megváltozott, amint Izsák Balázs SZNT-elnök bejelentette: ők a legilletékesebbek a gyűlés összehívásában. Az európai parlamenti választásokon sikert hozó RMDSZ–EMNT összefogás egyeztető fórumot is eredményezett, azon viszont a meghívás ellenére sem hajlandó részt venni az amúgy senki által nem választott SZNT.
„Az EMNT határozott álláspontja, hogy Székelyföld területi autonómiája az egész erdélyi magyarság és azon belül a székelység közös ügye, és azt kisajátítani vagy arra rátelepedni senkinek, sem pártnak, sem egyéb szerveződésnek nincs joga. Annál inkább kötelessége a közösség ügyében fellépőknek keresni a konszenzust olyan kérdésekben, ahol ennek hiánya a közösségi cél elérését veszélyezteti” – fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatos közleményében Tőkés László, aki szerint a Kárpát-medencei magyarság most egyáltalán nem engedheti meg magának „a komám visszaütött” stílusú konfrontációkat.